Nagy fegyverténynek számított, hogy a tavalyi bronzérmes ZTE két erősségét, Hinnantet és Watsont is a klubnál tudta tartani. A zalaegerszegi szurkolóknak így idén csak egy új idegenlégiós nevét kellett megtanulniuk. A jelek szerint Kyle Wilson már meg is találta a helyét a kék-fehér együttesében.
- Egy tavalyi dobogós csapatba érkeztél. Mit gondolsz, sikerülhet ismét egy ilyen jó teljesítmény?
- Nagyon jó a csapat Zalaegerszegen. Igazán megértjük egymást. Én is izgatottan várom az idei szezont. Hogy jobbak tudunk-e lenni mint tavaly? Nagyon remélem, hogy igen.
- Játszottál Németországban, Ausztriában és Cipruson is, most pedig nálunk, Magyarországon. Melyik volt eddig a legjobb bajnokság?
- Németországban és Ausztriában csak néhány hónapot voltam. Azok közül, ahol eddig több időt töltöttem, eddig a magyar messze a legjobb. Remélem, hogy Magyarországon egy egész szezont ki tudok eltölteni és nem is akármilyen szezont.
- Azért biztosan van különbség...
- A magyar nagyban hasonlít a némethez és az osztrák bajnoksághoz. A ciprusi, na az már valóban más. De ez az országok kultúrája közti különbséggel magyarázható. Ez most számomra egy újabb a nagy európai kalandok közül.
- És egyedül kalandozol, vagy van kísérőd?
- A feleségem velem van. Így azért könnyebb elviselni a több ezer kilométeres távolságot az otthoniaktól.
- Azért a csapatban sem vagy annyira „egyedül”, hiszen két honfitársad, Hinnant és Watson is a ZTE játékosa.
- Nem ismertem őket, de ettől függetlenül nagyon jól kijövünk egymással. Mind a ketten nagyon jó fejek. A pályán is megértjük egymást.
- Ha már náluk tartunk. Hinnant nemrég internetes blogjában írta, hogy a magyar pálinka az számára valami isteni ital. Osztod a véleményét?
- Hát megkóstoltatták velem, de én nem leszek akkora rajongója, mint ők. Nagyon erős ital, az íze nem rossz, de földhöz vág. Én ritkán iszom, de azt hiszem, arra a pár alkalomra megmaradok a whiskeynél.
- És a magyar ételekkel hogy állsz?
- Mielőtt idejöttem volna, kicsit tartottam, az itteni ételektől, de aztán hamar rájöttem, hogy oktalanul aggódtam. Szinte minden nap étteremben eszem és bátran választok most már a magyar fogások közül.
- Dallasból jöttél, az a steak őshazája. A magyar van olyan jó, mint az otthoni?
- Nagyon sok steak house van otthon. Egy-kettőben igazán jól csinálják a steaket, bátran állítom, a világon legjobban. Sok helyen kóstoltam má és még egyik sem közelítette meg azt. De azért persze a magyar szakácsoknak sincs szégyenkezni valójuk.
- Kanyarodjunk vissza a kosárlabdához. Bár még csak a szezon elején vagyunk, de azért lehet véleményed már arról, hogy milyen munka folyik a ZTE-nél.
- Ha egy szóval kellene jellemeznem: nagyon kemény. A vezetők megkövetelik, a szorgalmas, jó munkát és persze nincs lazsálás. Én tudom, hogy része vagyok egy csapatnak és nekem is ugyanolyan keményen kell dolgoznom, ha eredményt akarok.
- Tavaly bronzérem került a csapat nyakába. A szezon végén te is elégedett lennél egy bronzzal?
- Nem. Az én kedvencem az arany, és meg is fogok mindent tenni azért, hogy egy aranyéremmel térjek vissza az USA-ba.
Készítette: Farkas Balázs
Forrás: http://www.bb1.hu/tartalom/cikk/1448_egy_ujabb_europai_kaland
forrás: Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
