- Kezdjük a „nehezebb” kérdéssel: körmendi vagy zalaegerszegi vagy Te valójában? Illetve melyiknek vallod magadat?
- Valójában körmendi vagyok, de Zalaegerszegen élek. A vasi kisvárosban születtem, és 2006 nyaráig ott is éltem szüleimmel, és öcsémmel egyetemben. Megnősültem és mivel a párom zalaegerszegi volt, el kellett döntenünk, hogy hol éljük a közös életünket. Őt a munkája a zalai megyeszékhelyhez kötötte, nekem pedig ideje volt váltani. Itt vettünk lakást egy társasházban és az óta - vagyis lassan négy éve - zalaegerszegi vagyok, és a lakcímkártyámon is ez szerepel.
- Hogyan kerültél kapcsolatba a zalaegerszegi kosárlabda csapattal?
- Még annak idején a Körmend meccseit látogattam rendszeresen, hiszen a kosárlabda engem is megfertőzött odahaza. Sokan nem tudják, de Sabáli Balázzsal, Fodor Gergővel, Gráczer Zsolttal, Pankár Tiborral együtt, egymás ellen játszottunk az általános iskolai-, és később a serdülő-, valamint a korosztályos csapatokban. Nem ment rosszul a játék, csak közben a labdarúgás még jobban, így a kosárlabda csak hobbi maradt. A ZTE-vel, a rádiós éveim alatt kerültem szinte napi kapcsolatba. Rengeteg tudósítást, riportot készítettem vezetőkkel, edzőkkel, játékosokkal egy sportműsor keretében. Kedves emlékeim közé tartozik, hogy egy Körmend –ZTE rangadón a körmendi katlanból jelentkezhettem be a hallgatóknak, élőben megszólaltatva a két játékos legendát, Bodrogi Csabát és Zsebe Ferencet. A csapattal a 2008/2009-es szezon kezdete előtt kerültem szorosabb kapcsolatba, amikor Boci megkeresett, hogy lenne-e kedvem a 20 éves jubileumi gálán köszönteni a csapatot, mint szpíker. Elvállaltam és lassan két éve, hogy itt ragadtam a csapat mellett.
- Aztán a tevékenységi köröd is bővült…
- Nagy élmény volt részese lenni a Zalakerámia ZTE KK előző szezon-béli szárnyalásának, és végül a megszerzett bronzéremnek. Jó érezni, hogy a vezetők, a játékosok és az edzők, valamint a szurkolók is befogadtak, és már nem vagyok idegen. Az idei évtől pedig már külön feladatot is kaptam Dallos Ádám barátommal, akivel nagy részt vállaltunk a ztekosar.hu oldal megújításában, szerkesztésében. Közben igény formálódott, hogy egy, a hazai meccseken megjelenő újságot is szerkesszünk Ziccer néven, ami egy új kihívás volt számomra, de a visszajelzések azt igazolják, hogy teszik a közönségnek. Még a bajnokság előtt megkerestek a ZTE NKK női együttestől, hogy újítsuk meg a honlapjukat és a csapat körüli kommunikációban is segítsek. Szívesen vállaltam ezt a munkát is, így már le sem tagadhatom, hogy ízig-vérig zalai kötődésű lettem.
- ZTE-Körmend meccs következik. Kikristályosodott benned, hogy kinek drukkolsz?
- Két éve még gondolkodtam volna a válaszon, de most egyértelműen a ZTE-nek drukkolok, az ő sikerükért dolgozom.
- Mik a céljaid, álmaid mind a moderátori, mind az újságírói szerepkörödben?
- Mind a két téren van még mit fejlődnöm, hiszen a jó pap is holtig tanul, hát még egy szpíker! Félre téve a viccet, ha a vágyakat nézzük, szeretném egyszer a csapatot a bajnoki döntőre szólítani telt ház előtt, és a végén a közönséggel együtt skandálni a játékosok nevét. Lehet, hogy ez az álmom idén teljesül? Mindenképpen szorítok a ZTE-nek!
Forrás: ZICCER; Zalakerámia ZTE KK
Megosztás