Beigazolódott a papírforma Pakson

Atomerőmű SE - Zalakerámia ZTE KK 88-70 (22-22, 24-22, 21-8, 21-18)

ASE Sportcsarnok, 1000 néző. Jv.: Földházi T., Pozsonyi L., Balog Gy. (Szaniszló).

ASE: L. Williams (4), Vojvoda (7/3), Kámán (13/9), Cole (21/9), Tóth Á. (6). Csere: Körtélyesi (17/6), Morgen (11/3), N. Williams (7/3), Kovács (2), Kerpel-Fronius (-)

ZTE: Perine (13/9), Gáspár (5/3), Whitworth (15/9), Tóth G. (15/9), Hines (8). Csere: Kinter (11), Vertetics (3/3), Baki (-), Bödör (-)

Szép számú kék-fehér szurkolótábor kísérte el Paksra a bajnokságban egyelőre győzelem nélkül álló csapatunkat, és titkon talán reménykedtek abban, hogy meg tudjuk szorongatni a több volt Zetést felvonultató ASE-t. Sajnos U23-as csapatunk sima vereséget szenvedett a nagyok meccse előtt: Bödör Ferenc edző elmondása szerint a fiúk túl tompán játszottak, ráadásul szerencséjük sem volt.

A felnőttek derbijére viszont jól felpörgött csapatunk, hiszen 6-6 után Whitworth, Tóth Gergő és Perine is triplával jelentkezett, nem csoda tehát, hogy 15-6-os Zete-előnynél időt kért Völgyi Péter. A volt egerszegi sikeredző jól felpiszkálta az övéit, hiszen a csereként beállt Morgen és a remekül játszó Cole vezérletével gyorsan ledolgozták a hátrányt, sőt a negyed végén, a dudaszó pillanatában dobott Cole-tripla már azt jelentette, hogy egyenlített a hazai gárda, így minden kezdődhetett előlről.

A második tíz percben a Paks Körtélyesi hatalmas zsákolásával magához ragadta a kezdeményezést, majd a 17. percben Vojvoda kosarával már tíz pont volt a két csapat közti különbség. Ekkor azonban megrázták magukat a fiúk és Whitworth valamint Tóth Gergely vezetésével két perc alatt repesztettünk egy 10-0-ás szakaszt, így a negyed vége ismét nyílt lett. A felvonás vége előtt Kámán Tomi percei következtek, egy hármast és egy duplát is elsüllyesztett a vendég-kosárban, de Gáspi utolsó pillanatos - sarokból érkező - triplája után csak szűk előnnyel térhetett pihenőre az Atom (46-44). Csapatunk az első félidőben extrát dobott távolról, hiszen 10 alkalommal is a hárompontos-vonal mögül voltunk eredményesek, ám azt már ekkor is látni lehetett, hogy a belső posztokon uralta a játékot a Paks, a lepattanókat rendre a jól záró hazaiak gyűjtötték be.

A második félidő elején Hines kosarával egyenlítettünk, de ezzel el is lőttük a puskaporunkat, innentől fogva ugyanis csak futottunk az eredmény után. Ezúttal is beigazolódott, hogy az egyébként remekül játszó Tóth Gergely helyén nincs minőségi cserénk, így Cole és Körtélyesi teljesen felőrölte Lapaj erejét, aki faultjai miatt sem tudott már erőteljesen védekezni a hazai erőcsatárokon. A negyed végére 67-52-es hazai előny állt a táblán, igazán vérmes reményeink nem lehettek a feltámadást illetően.

A záró játékrészben elsősorban Kinter Gyuri ponterős játékának köszönhetően tartotta magát csapatunk, közelebb kerülni azonban nem tudtunk a vendéglátókhoz. A 18 pontos vereség Pakson nem szégyen, a második játékrészben felőrölte csapatunk erejét Völgyi Péter gárdája. Bár kevesebbszer kaptunk leindításos gólt mint az első félidőben, de sajnos cseréink nem tudtak annyit hozzátenni a játékhoz, hogy az első vonal többet tudjon pihenni. Örömteli viszont az, hogy most már mérkőzésről-mérkőzésre egyenletesen jó játékot produkál Tóth Gergely, akit a hazaiak trénere is kiemelt, hogy még soha nem látta ilyen jó formában kosárlabdázni. Remélhetőleg Lapaj átmenti formáját a jövő hétre is, hiszen az Albacomp ellen nagy szükség lesz a remeklésére.

Hajrá Zete!

 

Megosztás