Calvin Watson volt az aranycsapat fenegyereke. A houstoni kosaras számított a csapat pontfelelősének, a 2009-10-es szezonban 17,6-os pontátlaggal és 22,3-as IBM-mutatóval segítette csapatunkat. Szezonbeli rekordját - 33/15, - a Dombóvár elleni idegenbeli meccsen állította fel, a 26 alapszakaszmeccsből 13-szor ő volt a Zalakerámia ZTE KK legponterősebb játékosa.
Már egyetemista korában is kiderült róla, hogy igazi hárompontos specialista, hiszen az NCAA-ben, az amerikai egyetemi bajnokságban a North Texas Mean Green színeiben negyven százalék körüli pontossággal dobta a triplákat.
- Az egyetemi csapatban a második szezonban lettem a dobás szerelmese és azóta imádok pontot szerezni. Viszont következetesen dolgoztam ezen, mindig kérdéseket tettem fel magamban: hogyan lehetnék még jobb. Az edzőim azt mondták, enélkül nem kerülhetek az NBA és az európai bajnokságokhoz közel. Elkezdtem dolgozni rajta, hajnali ötkor keltem és gyakoroltam a dobásokat, aztán bementen az órákra, majd az edzés előtt és után is kint maradtam a pályán. Akkor is ezzel vezettem le a feszültséget, ha a barátnőm felhúzott vagy a vizsgákra készültem – nyilatkozta Calvin a Zalai Hírlapban 2010 tavaszán.
A ZTE-hez a Klosterneuburgtól érkezett, s ebben a szezonban figyeltek fel rá a ZTE-nél. A Nyíregyházával játszottak Közép-európai Liga meccset, s ekkor még egymás ellen lépett parkettre a két leendő csapattárs, Calvin és Trepák Zoltán. 27/15-ig jutott a Nyírségben, csapata egy ponttal nyert, majd az ausztriai visszavágón is ő volt a csapat legjobbja. Déri Csaba, az NYKK vezetőedzője nem véletlenül nyilatkozott így: „Ahol négy amerikai foglalkoztatnak, nem lehet rossz csapat... a triplagyáros Watson bármelyik magyar csapatban húzóember lenne...”
Szerencsére Völgyi Péterék figyelmét sikerült felkeltenie, így nagyon korán, már 2008 júniusában aláírta szerződését a ZTE-hez.
A Hinnant-Watson hátvédpáros emlékezeteset alkotott Egerszegen
„Watson alapvetően 2-es poszton érzi magát a legjobban, de remek fizikai adottságainak is köszönhetően 3-as poszton is jól helytáll. De nem jön zavarba akár irányítóként sem, jó labdavezető, a bajnokság egyik legjobb labdaszerzője - Brane Savic - ellen is megélt. Egyértelmű erőssége a kinti dobások és a tempók minden helyzetből, ebben egészen extra teljesítményre képes. Balról és jobbról is képes betörni, megbontani a védelmet, van szíve passzolni, s védekezésben sem gyenge, noha inkább a támadó repertoárja kiemelendő. Remélem vezéregyénisége lesz a formálódó új ZTE-nek.” – vélekedett vezetőedzőnk 2008 nyarán.
Calvin blogja Gáspival 2008 novemberéből
Az elképzelések pedig nem tévedtek: Calvin a bronzéremmel végződő szezonban a ZTE egyik legjobbja volt, így a vezetőség mindent megtett, hogy marasztalja. Sérülése ellenére a 2008-09-es szezon alapszakaszában 17,6; míg a rájátszásban 16,7 pontot átlagolt. Nagy öröm fogadta tehát a bejelentést 2009 augusztusában: ő lett a ZTE történetének első amerikai játékosa, aki egymás után két szezonra is aláírt Zalaegerszegen (később Louis és Kyle is feliratkozott erre a listára, a szerk.)
Calvin nagy örömmel tért vissza Egerszegre
Calvin maga volt a zabolázatlan őserő, aki azonban a második szezonra kicsit szelidült, s ebben nem kis része volt Louis Hinnantnek sem.
Első egerszegi szezonjában remekelt Calvin
Korcz Attila videóösszeállítása, benne a Falco elleni bronzmeccs 360 fokos zsákolásával
„A második szerződésem aláírásán nem gondolkoztam túl sokat. Louis-al fantasztikus párost alkottunk, sokat köszönhetek neki. Az edzőpárosunk nagyon tapasztalt duó volt, tökéletesen tudtak együtt dolgozni. Na és a szurkolóink! Elképesztő volt az a közeg, amiben játszhattunk. A legjobb tábor volt, akik előtt valaha játszottam, nekem pedig ez mindig hatalmas doppingot jelentett, mert imádtam a show-t, ami körülvett minket.” – írta Calvin nemrégiben Houstonból.
Calvin és Louis rendhagyó angolórán is részt vettek, ahol a sport volt a téma
A két amerikai fiú szívesen vett részt iskolai programokon is. Az apáczais angolóra végén kérdések záporoztak feléjük a diákoktól, így megtudhattuk, hogy Louis 6 évesen kapta első csókját, Calvin pedig nagyon szereti a prószát és az első magyar szó, amit megtanult, egy káromkodás volt, amit persze el is ismételt a tanulók nevetése közben.
Az Apáczaiban a tanár-diák kosármeccsre is bekapcsolódott Louis, Calvin és Trepi.
2009 tavaszán az Apáczaiban
Calvin a 12. fordulóban, a későbbi bajnoki döntős Paks elleni mérkőzésen emlékezetessé tette a 2009-es esztendő utolsó zalai kosarát: Borda Menyhért szavait idézve NBA-zsákolással juttatta a labdát a kosárba. A Városi TV tudósításában a meccs összefoglalóján kívül felbukkan a meccseket akkoriban közvetítő SportKlub riportere, az egerszegi érzelmeit cseppet sem titkoló Pónácz András is.
12 – mutatják amerikai Mikulásaink – 2009-ben 12 győzelemnél tartott a ZTE
„A magyar ételeket mindig is imádtam – kezdte visszaemlékezését Calvin. „Kóbász”, barackos fornetti, prósza – hogy ezek mennyire finomak voltak!
A karácsonyi jókívánságokból sem maradhatott ki a kolbász emlegetése
Hamar kiderült, hogy Calvin szabadidejében a művészeteknek, azon belül is a rajzolásnak, festészetnek hódol, de később arra is fény derült, élénken érdeklődik az ókori görög szobrászat iránt is, az egyetemen rengeteg könyvet olvasott a témában. Egy rosszul sikerült edzés, vagy mérkőzés után rajzolással oldja a feszültséget, képes az ajtót magára zárva akár hajnali 5-ig is rajzpadján alkotni. Egerszegen is számtalan alkotása született, majd pályafutása után elkezdett tetoválással foglalkozni.
Calvin alkotásai
S a legemlékezetesebb: Szidi, a csapat leghűségesebb szurkolója
2010 tavaszán rendezték az All Star gálát, melyre a magyar válogatottba Kámán Tamás, Trepák Zoltán és Tóth Ádám is meghívót kapott, a légiósok között pedig a ZTE hátvédpárosa, Louis Hinnant és Calvin Watson szerepelt. A Völgyi-Patonay duó által vezényelt légióscsapat 126-116 arányban múlta felül ellenfelét, Calvin pedig két címet is begyűjtött. Őt választották a gála legjobb játékosának (MVP) és a zsákolóversenyben mutatott produkcióját is a leglátványosabbnak ítélte meg a zsűri.
Calvin nyerte a zsákolóversenyt
- A budapesti eseményen kapott díjak nagy megtiszteltetést jelentenek, egyfajta áldást, hogy én lehettem a legjobb. Ez is egyfajta jel, hogy azt a munkát érdemes folytatni, amit eddig elvégeztem. Meg persze az is örömmel tölt el, ha a nézők számára egyszer egy héten én is adhatok valamit produkciómmal és mosolyt látok az arcokon. Tudom, hogy ezek a pillanatok nem tartanak örökké, de érdemes őket elraktározni magamban – nyilatkozta Calvin 2010 márciusában a Zalai Hírlapnak.
Amikor nemrégiben beszélgettünk, szóba került Völgyi Péter és a csapattársak is.
- Olyan rendszere volt a Coach-nak, amiben mindannyian hittünk. Remekül ki volt dolgozva a rendszer, melyben mindenkinek megvolt a helye. Megbíztunk benne, hogy azt a feladatkört jelöli ki nekünk, amiben mi és a csapat is sikeresek lehetünk. Lou, Kyle és Chad nagyon sokat segítettek nekem abban a szezonban, amikor mindent megnyertünk, a pályán és a pályán kívül is. Lou-val olyan jól ismertük egymást, hogy szinte olvastunk a másik gondolataiban. De ez igaz a többi magyarra is, nagyon sokat jelentett, hogy együttmaradt az a gárda. Ahogy mentek előre a meccsek és mindig csak nyertünk... 10-0, 15-0, 20-0... Az volt a titok, hogy ismertünk egymás erősségeit a csapatban és ha valaki rossz napot fogott ki, a többiek helyettesítették és mindig előre tudott lépni valaki, aki kihúzta a csapatot a csávából. Egyszerűen nem volt gyenge pontunk, minden poszton megvolt a megfelelő ember és a cseréje is. Chad érkezésével tovább bővült a rotációnk és így ránk is kisebb teher hárult - főleg a sérülések idején jött ez nagyon jól, nekem is többször volt ilyen.
Sokszor alakult úgy, hogy a döntő kosarat Te szerezted...
- Igen, én voltam a pontfelelős, de fantasztikusan jókezű játékosok alkották ezt a Zetét. Kámi, Trepi, Kyle, na és persze Lou, az egész kezdőcsapat tudott például hármast dobni, s ezzel nem volt rajtam soha extra teher. És a cserejátékosaink is rengeteget tettek hozzá, nem volt kérdés, hogy ki lesz a kupagyőztes és a bajnok abban a szezonban. Imádtunk együtt játszani, ez biztosan a szurkolóknak is átjött! Annyi szeretetet egyetlen csapatomban sem kaptam, mint a ZTE-s csapattársaimtól! Akiről még feltétlenül szeretnék megemlékezni, az Peti, a gyúrónk. Én Őt mindig csak Mr. Kolbasz-ként hívtam, imádtam Őt!
Calvinnel zalaegerszegi élményeiről is beszélgettünk.
- A Gyémántházban éltünk Lou-val, nagyon közel a csarnokhoz. Emlékszem, hogy törzsvásárló voltam a Plazaban, a Fornettisnél, ha mentem, már készítette is a barackost! Hamar megtanultam azt a szót, imádtam azt az ízt! Fantasztikus ételeket ettem Magyarországon, a kolbászt ott ismertem meg, emlékszem, mikor egyik meccs után egy kocsi csomagtartójából szedték elő nekünk és ott ettük! (2009 őszén, Katafán történt, a szerk.)
Tóth Ádám és Calvin – na meg a kolbász – a körmendi győzelem után 2009 októberében, Katafán
Na és a fesztiválok, meg a prósza! Amikor azt sütötték a főtéren, mindenhol megkínáltak minket Lou-val. A magyar emberek nagyon barátságosak, egy csomót poénkodtunk velük.
Calvin táncolni tanít egy hölgyet az Egerszeg Fesztiválon
Nagyon barátságosnak találta a magyarokat
- Amerikában sosem csinálhattam volna azt meg, hogy a kocsi tetején ugrálunk a kupagyőzelem után... Igaz, jöttek is a zsaruk, de a szurkolók kidumálták a dolgot és tovább ünnepeltünk – neveti el magát Calvin. Rengeteg kalandunk volt azzal a Suzukival!
A kupadöntő ünneplésekor a Suzuki tetején
Felidéztük azt a sztorit is, amikor 2010-ben az Egerszeg Fesztivál utolsó estéjének végén szét kellett szedni az ufo-körhintát, mert kiesett a kulcscsomója.
- Hú, az kemény volt, mert a lakáskulcsom is ott volt, nem tudtam volna hazamenni sem! De annyira kedves volt az üzemeltető, mikor látta, kik vagyunk, hogy nem problémázott emiatt, mikor elmagyaráztad Neki, hogy tényleg minden kulcsom beszorult abba a körhintába. Mindig is ilyen voltam, mindent ki akartam próbálni.
Calvin külön említést tett a ZTE-szurkolókról is, akik imádták őt.
- Amit a ZTE-szurkolók tettek abban a két évben – különösen a másodikban, - az felejthetetlen. Az biztos, hogy soha nem unatkoztunk, alig tettünk pár lépést a városban, máris jöttek oda hozzánk. Ez nagyon tetszett nekem, gyakorlatilag sztárokként kezeltek minket. A meccsek végén az a rengeteg fotó és ölelés, na meg az ünneplések a busznál és különböző pub-okban, azt hiszem nem nagyon voltak szomjasak a szurkolóink – állapítja meg nevetve Calvin.
Egy legendás idegenbeli helyszín, ahol a sikerszéria kezdődött 2009. március 14-én: Dombóvár
Katafai pillanatok
A körmendi katlanban
-Hatalmas hangerejük volt, mindig simán túlkiabálták az ellenfelet. Ilyen hangulatban azért nem volt ám nehéz mindig nyerni... és azok a pénztárgépszalagok, meg a kürtök... Amerikában ez elképzelhetetlen, bárkinek mutattam, el volt képedve, szinte fehér szőnyeg keletkezett a csarnokban! Imádtam azt a szezont és nagyon büszke vagyok az aranyérmekre!
Pénztárgépszalag-eső Egerszegen
Calvin az egerszegi évek után előbb a francia másodosztályba, majd Marosvásárhelyre szerződött. 2012-ben a Szolnoki Olaj játékosa volt néhány meccs erejéig, ám közös megegyezéssel szerződést bontottak. Két hónappal később Sopronba került, ám a leghűségesebb városban jól induló röpke karriernek egy autóbaleset vetett véget 2013. január 13-án.
„Amint arról klubunk ügyvezetője, Pojbics Szabolcs beszámolt, egyelőre annyit tudni, szombaton este, a meccs után vacsorázni indult a légiós s eközben szenvedett balesetet. A hóesésben a csúszós, havas úton megcsúszott autójával, ütközött egy másik gépjárművel és egy kisebb árokba csúszott. Watson autójában jelentős kár keletkezett, légiósunkat kórházba szállitották, a hirek szerint kisebb agyrázkódást szenvedett, a mai napon még megfigyelésre bent tartják, s vérhatóan hétfőn hagyhatja el a kórházat.” – írta a sakc.hu a balesetről. Néhány nappal később még aggasztóbb hírek érkeztek: „Az egerszegieknél érdeklődve klubunk megtudta, bár találtak kisebb ingadozásokat, de ott ennyire szélsőséges értékeket, mint amilyeneket Sopronban nem mutattak ki az orvosi vizsgálatok. Mivel az SKC számára a legfontosabb a játékos egészsége, az biztos, hogy – bár úgy tűnik, Watson már jól érzi magát és a sportorvosi engedélye is megvan – nem lép pályára csütörtökön Nyíregyházán. Orvosi javaslatra a jövő héten a fővárosba, specialistához küldik a bedobót, ott egy terheléses vizsgálaton vesz részt, és majd annak eredménye után derül ki, mi lesz vele.” Pár napon belül pont került az ügyre, s Calvin az SKC-től is el kellett, hogy köszönjön. „Az ügyvezető és a két edző, Meszlényi Róbert és Patonay Imre a ma esti edzés előtt ült le egyeztetni az amerikai kosarassal. E beszélgetés keretében közölték azt a légióssal, amit a Semmelweis Egyetem Városmajori Szív- és Érgyógyászati klinikája ma délután közölt klubunkkal. Ennek lényege, hogy a szivritmuszavarral küzdő kosarasnál, ha elvégzik a terheléses vizsgálatot, akkor annak kiértékelésére, eredményeire jó két hetet kell várni. Ennyi ideje viszont sajnos nincs a klubnak, hiszen egymást érik a fontosabbnál fontosabb meccsek. Pojbics kifejtette: nehéz beszélgetés volt, ám szerencsére Watson megértette és elfogadta a klub érveit. Érthetően szomorú volt a játékos, hiszen szeretett volna játékával segiteni, és célja volt, hogy magát újra felhozza, felépítse Sopronban. Azonban neki is az egészsége a legfontosabb.”
A döntés jónak bizonyult, Calvinnek ugyanis nem sokkal később nyílt szívműtéte volt, amiből hál Istennek szerencsésen felépült, majd vegetáriánus lett. Manapság rendőrként dolgozik Houstonban, ahol mennyasszonyával él.
.jpg)
.jpg)
Calvin napjainkban
Fotók: Katona Tibor (Zalai Hírlap), Seres Péter (zalaegerszeg.hu), Bálizs Zsuzsa
Interjú Calvin Watsonnal: Bálizs Zsuzsa
2020. május 17. Zalakerámia ZTE KK
Megosztás
