Négy hónap telt el a bajnokságból, csapatunk pedig igen előkelő, dobogós helyet foglal el a tabellán; mindössze két vereséggel lemaradva a listavezető Alba Fehérvártól és azonos győzelem-vereség mutatóval állva a Körmenddel. Kétszer annyi győzelmeink száma, mint a vereségeké: 10-5-ös mutatónk igazán jónak mondható.
A bajnokság ranglistáira pillantva több mutatóban is előkelő helyet foglalnak el a Zalakerámia ZTE KK játékosai.
A legtöbb pontot szerző játékosok között Emanuel Ubilla az 5. helyet foglalja el. Irányítónk mind a 15 találkozón pályára lépve közel 18 pontot átlagolt, a 18. helyen követi őt a majdnem 15 pontos átlagot produkáló Adomas Drungilas, valamint a 24. pozíciót birtokló – a magyarok között második - Szabó Zsolt, aki 14.27 pontot tesz a közösbe meccsenként. A szegedi Lilov a bajnokság pontkirálya január végén, aki 21.27 ponttal áll az első helyen Darrin Govens és Vojvoda Dávid előtt. Ubilla legjobb meccse a kecskeméti volt, amikor 30 ponttal járult hozzá a nehezen megszerzett győzelemhez; s ezen kívül még hatszor ért el legalább húsz pontot.
Ubilla nem csupán a megszerzett pontok, de a játék sava-borsát jelentő értékekből összeállított VAL-listán is előkelő pozícióban található. 26.67-es értéke pillanatnyilag képzeletbeli ezüstéremre elég, ami remek eredmény. Drungilas és Szabó Zsolt is belefértek a legjobb húszba; előbbi 11., utóbbi 18. „Szöszi” ezzel Vojvoda Dávid, Lóránt Péter és Tomiszlav Ivosev után a 4. legjobb magyar.
Ubillára valamennyi mérkőzésen számíthatott Bencze Tamás - az irányító igencsak rászolgál a bizalomra
Pantelics távozásával a lepattanókat begyűjtők névsora is átíródott, ám szerencsére a ZTE KK-nak itt sem kell szerénykednie. Szabó Zsolt a 4. pozíciót foglalja el két paksi és egy kecskeméti magasember mögött, meccsenként 6.73 védőlepattanót begyűjtve. S hogy ez a műfaj a hátvédektől sem idegen, arra ékes példa Ubilla, aki meccsenként öt lecsorgó labdát gyűjt be, majd robog az ellenfél palánkja felé. A huszas listára felfért még litván centerünk, Drungilas is, 4.79-es értékkel. Ami a támadólepattanókat illeti, mindkét kezdőjátékosunk remek helyen áll. Adomas Drungilas, a szurkolók egyik kedvence a 2., Mr. Litvánia 3.29 lecsorgó labdát harcot ki meccsenként, míg Szabó Zsolt 2.67 megszerzett labdával a 7. első a kaposvári Hendlein Roland.
Adomas Drungilas remekül harcol a palánkok alatt
Ezek után nem meglepő, hogy az összes lepattanót felvonultató rangsoron mind Szabó, mind pedig Drungilas remekül szerepel. Előbbi 2., utóbbi 5. pozícióan várja a következő időszakot. Szabó Zsoltot csupán a közelmúltban Egerszegen is extra produkciót nyújtó paksi center, Matt Tiby tudja megelőzni. 9.2 lepattanójával „Szöszi” Hendleint is megelőzi. Éppen a Paks ellen szerezte a legtöbb pattanót, 17 alkalommal kaparintotta meg a játékszert a kétszeri hosszabbítást hozó maratoni összecsapáson.
.JPG)
Szabó Zsolt a ZTE-ben is nyerőember lett
A gólpasszok terén egyeduralkodónak számít Emanuel Ubilla, aki rajt-cél győzelmet arat eddig a szezon során. Az amerikai-puerto rico-i kettős irányító meccsenként több, mint 8 alkalommal passzol zalaegerszegi csapattárshoz pontot érően, a szegedi Bolticsot és a Vasas játékosát, Taylort megelőzve. Eddigi rekordja hétvégi ellenfelünk, a Szeged ellen született, ekkor 14 asszisztot osztott ki társainak.
.JPG)
Ubilla remekül szervezi a játékot
Legszemfülesebb labdaszerzőinknek Benke Szilárd és Szabó Zsolt bizonyultak, mindketten több mint egy alkalommal csenik el az ellenféltől a játékszert. A legjobbak ebben a rangsorban Arrington a Jászberényből (2.87), Smith a MAFC-ból, illetve a szintén a jászságiakat erősítő szerb Sztamenkovics.
Eladott labdák terén általában az irányítók állnak élen, hiszen ők adják a legtöbb fontos passzot, melyek egy része néha bizony nem a megfelelő címzettnél köt ki. Emanuel Ubilla azonban jól teljesít, így szerencsére nem található az élbolyban. 2.4 eladott labdája meccsenként nem rossz arány. Amikor 4, illetve 5 alkalommal is rossz helyre passzolt, el is veszítettük a meccset, egy alkalmat kivéve: Szolnokon november 6-án még ezt is elbírta a csapat; pláne mert Ubilla 9 gólpasszt is kiosztott 23 pontja mellett.
A blokkok statisztikáját átböngészve mindenkinek felidéződhetnek a tavalyi évből Djordje Pantelics sapkái, amiket idén senkinek nem sikerül olyan számban reprodukálni. Idén Keller Ákos a legjobb, meccsenkénti egy sapkával, tőlünk pedig Czinger Zolán és Benke Szilárd a legjobbak a műfajban – Czingi 0,63-as, míg Szili 0,6-os értékkel bír. Előbbi a MAFC elleni találkozón osztott ki 3 blokkot.
Czinger Zoltán a legjobb blokkoló az idei csapatban
A statisztikákat böngészve nem meglepő, hogy a legtöbb játékperc Emanuel Ubilláé, irányítónk több mint 35 percet tölt a parketten minden egyes fordulóban. Két hosszabbításos meccsünkön szinte végig pályán volt, a Paks ellen 47 (!) percen át kellett koncentrálnia. A kezdőcsapat tagjai közül a 2. legtöbb idő Julian Norleetnek jut, aki mostanában egyre hasznosabban tölti a meccsenkénti több mint 32 percet. Nem véletlen Jerrel Wright próbajátéka, hiszen Szabó Zsolt ötös poszton is elég sokat volt kénytelen játszani, így pedig a 31.6 játékperc is csökkenhet és „Szöszi” kicsit többet szusszanhat majd hogy aztán újult erővel küzdhessen a pályán a rá jellemző vehemenciával. Kereken 30 percet töltött a parketten mérkőzésenként az ifjú titán, Benke Szilárd, az egy meccsen hiányzó Adomas Drungilas pedig kicsit több mint 28 percig keseríti az ellenfelek életét.
Az idei látványfelelős: Benke Szilárd előszeretettel zsákolt a Vasas elleni derbiken is
Két állandó cserénk, Mohácsi Máté és Kerpel-Fronius Balázs szinte ugyanannyi időt, picit több mint 21 percet kapnak Bencze Tamástól, s rendre élnek is vele. Csapatkapitányunk teljesítménye jobb, mint tavaly, idén jobb százalékkal dobja a rá jellemző triplákat, ám közeli mutatói is jobbak. Kerpi szerepköre is más, mint tavaly; most csereként kell érvényesülnie a jó formát mutató Benke mögött, ám igyekszik élni ezzel. Érdekesség, hogy közeli dobásokban ő a legjobb a csapatban: 23 labdából 22-ből betalált, az egyetlen kimaradt helyzet a hétvégi Vasas ellenin találkozóra datálható. A két Vasas elleni volt egyébként a legjobb meccse, amikor nagyon keveset hibázott.
Kerpel-Fronius Balázs közelről 96%-al céloz
Mohácsi Máté: úton egy újabb tripla
A legtöbb pontot az Atomerőmű ellen értük el (99), rendes játékidőben pedig a Vasas ellen szórták meg leginkább magukat a srácok (97), nem utolsósorban a kiváló hárompontosdobó-teljesítménynek – 13 sikeres triplakísérletünk volt, ennél több csak a már többször említett január 15-i Paks elleni derbin született, akkor 14 alkalommal mutatott hármat a játékvezető. A legkevesebb pontot Kecskeméten kaptuk és a Fehérvár elleni nyitófordulóban dobtuk – előbbi esetben 62 pontog jutott az ellenfél, míg utóbbiban 65 egységig jutottunk a sokáig emlékezetes, a VII. Zalaegerszegi Sajtófotó Kiállításon Katona Tibor fotóján is felidézett délben kezdődő mérkőzésen. Két hazai meccsen sikerült 16 ponttal győznünk, ezek voltak a legnagyobb arányú győzelmek – a Pécs és a Vasas ellen, - míg vereségből a körmendi volt a legsúlyosabb, ahol 18 ponttal maradtunk alul. Mérlegünk a bravúrgyőzelmeknek köszönhetően hazai pályán és idegenben is pozitív; nyerni tudtunk Szolnokon, Kecskeméten, a Vasas ellen és Jászberényben is, hazai pályán pedig csupán a Fehérvár és a Kaposvár ellen hagytuk el vesztesen a parkettet, hatszor mi örülhettünk.
.JPG)
A csapat idegenben négyszer is együtt ünnepelhetett szurkolóival
Februárban nagyon komoly rangadók várnak a csapatra, érkezik a Szolnok és a Körmend, a Magyar Kupában első napi ellenfelünk az Alba Fehérvár - győzelem esetén pedig újabb vasi derbi várna ránk másnap Győrben, - valamint egy cseppet sem könnyűnek ígérkező szegedi és pécsi túra is vár a fiúkra. Elkel tehát a szurkolói támogatás, melyre immár 4. légióssal is megerősített csapatunknak nagy szüksége van. Buzdítsuk minél többen a fiúkat hazai pályán és idegenben is, hajrá ZTE!!!
Minden hangra szükség lesz a rangadókon is!
Az összeállítást és a fotókat Bálizs Zsuzsa készítette.
2017. február 01. Zalakerámia ZTE KK
Megosztás
