Marso-NYKK – Zalakerámia ZTE KK 91-95 (21-26, 10-22, 23-18, 28-16, 9-13)
Bujtosi Csarnok, Play-out, 2. mérkőzés.
NYKK: Walker 19/6, Polyák 3/3, Doyne 27/3, Hall 13/6, Poscic 12. Csere: Molnár M. 4, Kósa 5, Cseh 6/3, Jakab -.
ZTE: Boston 23, Gáspár 9/3, Plumb 8, Safford 19, Lekli 20. Csere: Kámán 6, Kertész 2, Velkey 2, Koma 3, Kovács Á. 3.
Már csütörtök este megérkezett Nyíregyházára a Zalakerámia ZTE KK együttese, hogy a lehető legrövidebb idő alatt rövidre zárja a nem várt kiesési csatát. Volt kb. 30 zalai szurkoló, akik pénzt, időt, szabadságot nem sajnálva és érthető csalódottságukat félre téve a csapattal tartottak – mindig kétséges és kényes téma „igazi szurkolókról” beszélni, de talán ők ezen 30 ember között keresendők. Akik 20-30 éve a csapat mellett vannak, akik 8 és 10 éves gyermekükkel utazzák át az egész országot.
A ZTE kezdte jobban a mérkőzést, Lekli zsákolását követően már 5-0-ra vezettek a zalaiak. A folytatásban egyik csapat sem tudott meglépni a másiktól, a hajrá azonban a kékeké volt, akik 10 perc után ötpontos előnyt harcoltak ki (21-26).
A második negyedben aztán állva hagyta a Zalaegerszeg a hazaiakat: Safford és Boston villogott, és folyamatosan nőtt a különbség. A 17. perc környékén az amerikai irányító közelije után már 22 ponttal is vezettek Raúl Jimenez tanítványai és féltávnál is bíztató volt a különbség (31-48).
Hiába indult ugyanúgy a második játékrész, mint az első (Leklinek kezdett eredményesen), ám a faultproblémák ellenére is „ficánkoló” Doyne vezérletével nem akart leszakadni az életéért küzdő Nyíregyháza (30. perc: 54-66).
A zalaiaknál mindig akadt valaki, aki a kátyúból kivezette övéit, ám kimaradt a repertoárból a sikeres távoli dobás, és továbbra is támadó lepattanókban jeleskedtek Sitku tanítványai. A 8. percben vezetett utoljára a hazai csapat, ám a 39. percben már csak egy ponttal tartottak előrébb a vendégek, végül pedig a fiatal Molnár talált be harmadik lehetőségével, így 82-82-es állás után következhetett a hosszabbítás.
A lélektani előny a feltámadó Nyíregyházánál volt, a rutin viszont a ZTE-nél. Gáspár bedobta a ZTE egyetlen hármasát, majd kipontozták, de a hajrában sokat ért Safford vagy Boston higgadtsága. A túloldalon Doyne egyszemélyes csapatként kevésnek bizonyult és végül nyert a ZTE, 2-0-ra megnyerte a párharcot 12. helyen zárt és 100%-osan bennmaradt az élvonalban.
Ez a mérkőzés olyan volt, mint az egész szezon: volt fenn és lenn is a ZTE. Voltak gyengébb, és jobb egyéni teljesítmények. A két fontos győzelem kellemesebb szájízt biztosít a végelszámolásnál, ám mindenkinek önkritikusnak kell lennie: gyenge szezont futott a Zalakerámia ZTE KK, az egyébként kiegyenlített mezőnyben (ahol a kieső /?/ Nyíregyháza is jó erőt képviselt, a Jászberény korábban elképzelhetetlennek tűnő költségvetéssel úszta meg a pótvizsgát) megszerzett 12. hely az előzetes várakozásokat alulmúlta. Ám csak a pozitív szemlélet vihet előre: mind az egyéni célok és teljesítmények önkritikus értékelésénél, mind a csapat perspektívájának felvázolásakor, kialakításakor. És az vihet továbbá még előre, amilyen szeretetet mutatott a cikk elején említett lelkes szurkolótábor.
Ez a csapat utoljára volt ezen az estén ugyanilyen összeállításban. Hogy milyen ZTE KK körvonalazódik jövőre, arra minden bizonnyal az elkövetkezendő 1-2 hétben már némi fény vetülhet.
Raúl Jimenez: A várt, őrült play-out csata volt. Az a mérkőzés, ahol nem mindig maga a kosárlabda a legfontosabb elem, hanem a nyomás elviselése, a tiszta fej. Kiváló első félidőt játszottunk, közel olyat, amit megálmodtam. Jól kezdtük a másodikat is, ám ekkor elvesztettük az összpontosításunkat és sok problémával kellett megküzdeni. Örülök, hogy a gödörből a hosszabbításban sikerült felállnunk, és jól reagáltunk pár körülményre. Tudtuk, hogy nem lesz könnyű. Tudtuk, hogy szörnyű élmény lesz a kiesés ellen harcolni. De ma ünnepelünk, hogy sikerrel jutottunk túl a nem várt akadályon. De csak ma. Holnaptól már a jövőt kell építeni!
Kámán Tamás: Magunknak köszönhetjük, hogy szépen elhúztunk ellenfelünktől 20 ponttal. Magunknak köszönhetjük, hogy visszahoztuk ugyanazt a csapatot a mérkőzésbe. És magunknak köszönhetjük, hogy végül megnyertük a ráadást. A meccs lenyomata volt az egész szezonnak: kiderült, hogy tudunk nagyon okosan és nagyon bután, rutintalanul is játszani. A terv nem az volt, hogy mi itt küzdjünk, ám a győzelemnek örülök, hogy a két évvel ezelőtti kálvária most nem ismétlődhet meg mégegyszer. Meglátjuk mit hoz a jövő…
Fotó: Bálizs Zsuzsa
Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
