Most is remélem, hogy mindenkinek jó hete van munkában, iskolában, vagy bárhol is van dolga. Ami engem illet: most április 29. csütörök, reggel 11 óra van, és még mindig az ágyban fekszem. Szerencsés vagyok, mert a főnököm (a Coach) szabadnapot adott mára, hogy egy picit pihenjünk a Sopron elleni párharc után. Tegnap (szerdán) meghívták a csapatot Siófokra, ahol szintén volt lehetőségünk relaxálni. Nagyon jól éreztem magam, kitűnő volt a szálloda felszereltsége, s nagyszerű volt csapatként együtt „lógni”, valamint találkozni a klub korábbi vezetőjével. Időm nagy részét a jacuzziban töltöttem, de voltam a szaunában is, noha az ottani hőség nem a kedvencem, 5 percnél tovább nem bírom. Ezután kimentünk hajózni a Balaton vízére, ahol Coach Völgyi volt a kapitány, ő próbálta vezetni a járművet. Szerintem ez volt az első ilyen alkalom, mert nem tudta egyenesben tartani. Talán többet kéne gyakorolnia video 
játékokon, melyek igen is hasznosak, ne törődjetek srácok azzal, hogy mit mondanak a szülők, ha-ha-ha. Miután visszaérkeztünk várt ránk egy nagy ebéd, nagyon jó volt a kaja, és én is jó munkát végeztem mennyiség tekintetében… Aztán masszázs, majd horgászat a srácokkal volt soron.
Csapatunkban van néhány igazi profi pecás. Trepi és Gáspi hatalmas horgászbotokkal és székkel érkeztek, jó volt nézni is őket. De Calvin is gyakran horgászik, ha az Államokban van. De az igazi showman Simi volt: fogott vagy 5-6 halat és mindezt játszi könnyedséggel. Simi volt az is, aki majdnem elfogta a hal és kígyó keverékéből létrejött fajt. Nem tudom mi volt az pontosan, talán valami alien, földönkívüli lény (egy angolna – a szerk.), de végül is túl erős volt ahhoz, hogy kihúzzuk, így elvesztettük. Nekem életemben ez volt az első horgászatom, így egy kis időbe eltelt, míg fogtam valamit, de Simi mutatott pár trükköt és elejtettem az első zsákmányt. De a legrosszabb halász Chad volt, haha! SEMMIT nem fogott, így srácok, ha találkoztok vele, kérdezzétek a pecázásról, biztos vagyok, hogy szeretni fogja!
Pár szót a Sopron elleni meccsekről is. Szerencsések vagyunk, hogy 3-0-ra megnyertük a párharcot, de nehéz meccsek voltak. Az elejétől kezdve úgy éreztem, hogy nehéz derbik várnak ránk, hiszen már az alapszakaszban is gondot okoztak nekünk. Jó egyveleget alkotnak irányítókkal és magas emberekkel, de így is mindannyiszor tudtunk nyerni. Néha van olyan időszak, amikor minden támadásunk könnyedén és hibátlanul folyik, valamikor pedig abszolút nem. Úgy gondolom többnyire jól megteremtettük az üres helyzeteket, de jobban kell majd azokat értékesíteni a jövőben. A támadás az az eleme a kosárlabdának, amire nem lehet alapozni, mert az egyszer megy, máskor nem biztos. Védekezésben voltak olyan periódusok, amikor könnyű kosarakat kaptunk, de olyan is, amikor úgy éreztem: extrém módon figyelünk és megakadályozzuk bármiben a soproniakat. Agresszívak voltunk és úgy mentünk a lepattanókért, mintha az életünk múlna rajta. Ezt az agresszivitást kéne kitolni mindkét térfélre és bírni 40 percig.
Tudom, hallani akartok a 3. meccs utolsó dobásáról is. A leggyakoribb kérdés, amit kapok: „tudtad, hogy el fogod dobni a triplát?”. Nos, a válaszom igen is, meg nem is. A fejemben az járt, hogy el kell vállalni egy gyors dobást azért, mert ha esetleg nem sikerül, akkor is lett volna még egy lehetőségünk. Mutattam az edzőnknek, hogy melyik játékot játsszuk, és ő beleegyezett. Nem tudhatta biztosra, hogy el fogom dobni, de én úgy éreztem, ha Richardson mellett lesz helyem, akkor eldobom – így is tettem. Így mindenki azt mondta, hogy nagyszerű dobás, de csak azért, mert bement; ellenkező esetben szörnyű döntés lett volna. De ilyen a sport, néha fel kell vállalni a kockázatot. Én soha nem voltam az a típus, aki félt ilyen lehetőségektől, valamint azt is tudom, hogy nem fog az összes ilyen sikerülni, és akkor is el kell viselni a kritikát.
Az ilyen eseteknek is vannak számomra pozitív és negatív hullámai is. A pozitívum az a nagyszerű érzés, amit ilyenkor a közönségtől és a csapattársaidtól kapsz, valamint a tudat, hogy az edződ rád meri bízni a meccset eldöntő labdát. A kevésbé kellemes dolog számomra pedig az, hogy erről kell beszélnem ezután. Nem érzem magam jól az ilyen jellegű reflektorfényben. Más az, amikor megy a mérkőzés, égnek a lámpák, ilyenkor úgy érzem, hogy otthon vagyok, de a szurkolók egy egészen másik oldalamat látják, aki ugrál, kiabál, üvölt a pályán. De a pályán túl már egészen más érzéseim vannak, nem szeretek akkor kosárlabdáról, vagy magamról beszélni. Szóval’ ha múltkoriban kérdeztetek erről a dobásról, és én egy csapattársam momentumáról kezdtem el beszélni, az nem illetlenségből történt, csupán azért, mert kicsit kényelmetlenül éreztem magamat abban a helyzetben. Számomra a kulcsmozzanat Trepi és Gáspi védőmunkája volt a legutolsó támadásnál, mivel nagyon nehéz feladat jutott rájuk: megállítani Brooks-ot. De remek munkát végezte, agresszívan védekeztek és labdaeladásra kényszerítették őt.
A lényeg, hogy befejeztük az első kört. Remélhetőleg a Szolnok és az Albacomp 5 meccsen át csatáznak, s majd meglátjuk ki lesz az ellenfelünk szerdán.
Egyébként lassan közeledik az Egerszeg Fesztivál is, ugye? Szóval majd ott is találkozunk.
Csak a ZTE!
Byrd
A ZTE bloggerének elérhetősége: byrdblog@gmail.com
Eredeti, angol nyelvű bejegyzés:
Whats up Z-Town?
As always I hope that everyone is having a good week of work, school or whatever it is that you may be doing? As for me it is about 11am on Thursday, and I am still laying in the bed. Fortunately for me, I am done with school and my boss (Coach) gave us the day off from work today to relax a little bit after finishing the match up with Sopron. Yesterday, the team was invited to Siofok, where we spent the day also relaxing. It was a lot of fun for me, because the facilities were very nice and we had the opportunity to hang out as a team and meet some of the former managers of the team. I spent most of my time in the jacuzzi, but I also spent time in the sauna which I really do not like too much because its too hot for me. I cant deal with that kind of heat for more than 5 minutes. After that we went out on the Balaton on a boat and Coach Volgyi was the captain, he was driving the boat around the lake, I think it was his first time because he couldn't keep the boat going straight ahead when he first tried it. He needs to practice more with video games, video games are educational no matter what your parents tell you kids haha. Once we arrived back we had a great lunch, the food was very good and I did a very good job of eating A LOT of it. Then it was on to a massage for me and then fishing with the rest of the guys.
We have a few professional fisherman on the team. Treppi and Gaspi came with big professional fishing poles and chairs, so it was fun to see them out there trying to catch fish. Calvin often goes fishing as well when he is back int he states. But the guy who stole the show was Simi. Simi caught about 5 or 6 fish and he was doing it so easily. Simi also almost caught this Fish/Snake/Eel looking creature. I don't know what it was, but it was too strong to bring it in and we ended up losing it. I think it was an alien, but they said it was a fish. It was my first time ever going fishing, so it took me a while to catch something, but Simi showed me a few tricks and I finally caught one. And the worse fisherman on the team goes out to good ol Chad haha. He caught NOTHING. So if you guys see Chad around, ask him how did the fishing go, I am sure he would love that.
Now on to the matches with Sopron. We were very fortunate that we were able to win the series 3-0, but the matches were very tough. From the beginning I thought that this would be a tough series because they gave us trouble in the regular season. They have a good combination of guards and big men and sometimes its hard to contain them all, but we were able to do enough to get the wins each time. Sometimes we go through a period of time when our offense seems like it runs so smoothly and perfect and there are other times when it does not. I think the majority of the time we get good shots, but we just have to do a better job of making our open shots. I think in this series we did not shoot the ball that well, but hopefully that will change in the future. Offense is something that you cant always depend on because it goes up and down. One day you could make every shot and the next day you feel like you cant make anything, that is just how it goes in basketball. Defensively there are times when we give up easy points and then there are periods where I feel like we get extremely focused and we can shut a team down. We get very aggressive and we rebound and go after the ball like our life depends on it. We have to figure out a way to keep up this aggressiveness on both sides of the ball for 40 minutes.
I know that everyone wants to talk about the last shot of Game 3, so here it goes. The question that I have been getting a lot is "So did you know you were going to take that shot?" Well yes and no. I had in my mind that I wanted to get a quick shot just in case we missed we would still have one more chance. I showed my coach the play I wanted to run and he said it was Ok, so we ran it. I am sure he didn't know that I was going to shoot it, but I thought that Richardson gave me some space to take the shot and I did. Now everybody says GREAT SHOT, but that is only because it went in, if I would have missed that shot then it would have been an awful decision, but sometimes you have to take a risk in sports. I have never been the type to shy away from those types of shots and I know that I won't make them all, so you have to be willing to accept the criticism that will come if you fail, and I am ok with that.
There are ups and downs to it for me also. The up is the feeling that you get, the excitement from your teammates and the fans and knowing that your coach has trust in you to make the right decisions with the ball at the end of the game. For me the down is having to talk about it afterwards. I do not really feel comfortable with the attention. When the game is going and the lights are on then I feel like I am at home and very comfortable and I think the fans see an entire different side of me, for example when I am jumping around and yelling and screaming on the court. But off the court its an entire different feeling for me, I don't like to talk about basketball or myself. So if you asked me about the shot and I started talking about one of my other teammates play in the game, I was not being rude, I just felt a little uncomfortable talking about it. For me I think the play at the end of the game with Gaspi and Treppi stepping up to stop Brooks was the key play of the game. He is not an easy player to defend but I thought they did an excellent job of being aggressive on him and forcing the turnover.
Well that is over now. Hopefully Szolnok and Albacomp can beat each other up for 5 games and we will see who will be our match up next Wednesday. Oh yeah I think the Egerszeg Festival is coming soon right? Or am I wrong? Well I will see you guys around Z-Town. Csak a ZTE!
Byrd
ZICCER; Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
