Mr. Brooklyn memoárjai


Fejezetenként előbb angolul, majd magyarul közöljük Chad blogját.



01.jpg
We did it! We won the Hungarian Championship. After a hard fight we completed our goal 3-1. We finished off Atomeromu SE Paks and were able to claim the Gold medal. During game four we needed some focus and adjustments and at half time we laid out our new game plan. Coach Peter Volgyi made all the necessary changes and got us focused to come out and take control of the game. Playing game four in Paks also added difficulty in its own ways. Louis Hinnant came up clutch for us with 5 free throws to close out the game. Waiting for the clock to tick off, the final seconds felt like forever.

The celebrating on the court was amazing. Running around and jumping because we literally completed everything we wanted to complete and knowing that all the hard work got us to the ultimate en
02.jpgd goal! This was my first Championship as a professional. I didn't know what to expect. With how passionate the fans are about Zalakeramia-ZTE KK I knew celebrating would be a riot. The fans stormed the court giving us hugs and shaking our hands in congratulations. The players all seeking each other out to just have the moment where we wanted to thank one another. After our moment on the court with cutting the nets down, giving gifts to the crowd, taking photos, receiving our medals and champagne showers we moved to the locker room. Before showering and getting ready to go back to our town to celebrate with the people of Zalaegerszeg we poured champagne into out trophy and passed it around, lit some cigars and took pictures with our medals. The bus ride was filled with stops at certain places where our fans were waiting. Celebrating never ended and we didn't want it to.

Megcsináltuk! Megnyertük a Magyar bajnokságot. Kemény küzdelmet követően teljesítettük a célunkat: a Paks 3-1-es legyőzésével a mi nyakunkba akasztották az aranyérmet. A negyedik meccs során szükség volt ném03.jpgi változtatásra és a félidőben  új taktikát dolgoztunk ki. Völgyi Péter mester meglépte a szükséges finomításokat és a nagyszünetet követően koncentráltabban jöttünk ki a pályára, átvettük a játék irányítását. A negyedik meccsnek Pakson amúgy is megvoltak a maga nehézségei, de Louis Hinnant végjátékbeli öt sikeres büntetőjével zártuk a meccset. Várva, hogy leperegjen az óra, az utolsó másodpercek örökkévalóságnak tűntek.

A pályán való ünneplés eszméletlen volt: körbefutni és ugrálni a pályán, mert tudtuk, hogy a kemény munkának meglesz a gyümölcse, és mert elértünk mindent, amit elterveztünk. Profi játékosként ez volt az első bajnoki címem és nem tudtam, hogy mire számítsak. Látván, hogy a szurkolók mennyire szívükön viselik a csapat sorsát, tudtam, hogy az ünneplés felér majd egy földindulással. A szurkolók a pályára rohantak, hogy megöleljenek minket és gratuláljanak nekünk. Mi, játékosok egymást kerestük, hogy egy pillanat erejéig megköszönjük egymásnak az idei szezont. Mielőtt még az öltözőbe vonultunk volna levágtuk a hálókat, a közönségnek adtunk pár ajándékot, relikviát, közös fényképeket készítettünk. A “pezsgőfürdőt” követően az öltözőbe mentünk. A zuhanyzás és az elindulás előtt még pezsgőt öntöttünk a kupába és körbeadtuk, hogy mindenki igyon belőle, meggyújtottunk pár szivart és fényképeket készítettünk az érmekkel. A buszút tele volt megállókkal, ahol a szurkolóink vártak ránk. Úgy tűnt az ünneplésnek sosem lesz vége, de nem is akartuk, hogy vége legyen.


When we finally got back to our town we had a surprise waiting for us in the gym. All the lights were cut off in the gym and they had spot lights directed at center court. As me and my teammates walked to center court they played a recording04.jpg on the speakers of our fans chanting our names and cheering for us. I felt a little confused for a little as to why we were doing that. Then it hit me. I guess I had a moment. I looked around at all the guys and thoughts started to run through my head. I saw the court we were standing on and all the practice and hard work that we have put in on that court and the attention to detail we had during the playoffs. All the scouting reports and all the extra time in the gym had a plan behind it. The plan was to win the championship and the plan had arrived us in that moment. I finally know what it felt like to be a champion. I always thought that was an overrated statement but I now know and can say I get it.

Our next stop on the celebration list was a trip to the mayors office where we had our fans waiting outside the balcony. Calvin and I decided not to wait and run straight to the balcony where our fans went crazy on sight! Again another feeling that's indescribable when you look off the balcony and see the thousands wearing blue and white and screaming for you! Unforgettable. When every player got to go and say hello to the fans we headed right for the fountain so we could jump in. The water was a little cold but that did not matter. We jumped in fully clothed and splashed the fans. The fans then joined us and our celebration was complete. Jumping in a the fountain was a thing that was talked about and equated with finishing the season as champions. That you have to jump in the fountain. Ah a great feeling! Something I would definitely want to get use to. We had our official celebration on the following Sunday where we got to see our fans one more time in our gym and unveil our banners for the Cup and the League.




06paint.jpgAmikor végül visszaértünk a városba, a csarnokban egy meglepetés várt minket. A sportcsarnokban minden világítás le volt kapcsolva, kivéve a középkört. Ahogy a csapattársaimmal a középkör felé haladtunk, lejátszottak egy felvételt, amin a szurkolóink nekünk szurkolnak, a nevünket kiabálják. Eleinte kissé zavarban éreztem magam, nem tudtam, hogy miért is csináljuk ezt, aztán belémhasított egy gondolat: körbenéztem, körülöttem a csapattársaim; a pályán, ahol annyi edzés és kemény munkát követően értük el a célunkat, és ahova annyi tekintet és figyelem szegeződött. Minden meccs előtti videózásnak és konditermi edzésnek célja volt. A cél pedig az volt, hogy megnyerjük a bajnokságot, ez pedig akkor, abban a pillanatban tudatosult bennünk. Most már tudom, hogy milyen érzés bajnoknak lenni. Mindig is úgy gondoltam, hogy bajnoknak lenni csak egy túlbecsült dolog, de most már tudom, hogy nem így van.

Az ünneplés következő állomása a város polgármesteri hivatala volt, ahol az erkély előtt a szurkolóink már vártak rank. Calvin és én úgy döntöttünk, hogy nem várunk tovább, hanem egyből felfutottunk az erkélyre és a szurkolók majd megőrültek! Egy másik érzés, ami egyszerűen leírhatatlan: lenézel az erkélyről és azt látod, hogy kék-fehérbe öltözött emberek százai állnak előtted és ordítanak! Felejthetetlen. Miután minden játékos előlépett és szólt pár szót a szurkolókhoz, egyből a szökőkút felé vettük az irányt, alig várva, hogy beleugorhassunk. A víz kissé hideg volt, de ez most nem számított. Ruhástól ugrottunk a vízbe, majd lefröcsköltük a szurkolókat. Később a szurkolók csatlakoztak hozzánk a szökőkútban, így az ünneplés elérte a csúcspontját. Sokat meséltek nekünk korábban a szökútban való fürdésről, ez szinte egyenlővé vált azzal a céllal, hogy a szezont bajnokcsapatként zárjuk. Oh, micsoda érzés! Olyan érzés, amihez szeretnék hozzászokni. A hivatalos ünneplésre vasárnap került sor, ahol lehetőségünk volt még egyszer találkozni a szurkolóinkkal a sportcsarnokban és ahol felvonhattuk a bajnoki- és kupagyőzelem zászlajait.


It feel so great to come home a champion and that's what I knew I was doing now. My last few days in Zalaegerszeg were very enjoyable and I did something for the first time. I went paintball shootin . Something that I absolutely feel in love with. have competition off the basketball court was fun with my teammates. I think we all had a great time out there. That is something that I'm going to have to set up with all my friends here in Brooklyn. I think they will enjoy it just as much as I did.

My last day in Hungary I went to Budapest with Adam Dallos. We were invited to the famous Gundel Restaurant by Zsuzsa Lengyel, the PR manager for the restaurant. I got to experience this historical restaurant and try the original gundel pancake. The restaurant was nicely set and fancy. I didn't know that you are required to wear a suit jacket to walk in so I wasn't wearing one. I was wearing my ZTE jacket proudly! The restaurant provided me with a suit jacket and I was able to be seated. I wonder if they would have a size big enough to fit Dusan. If your into the fancy restaurant scene then this place is excellent. They had live music and very nice decor. The service and presentation of the foods were great. The food was very tasty. I ordered the duck and its was very good. It was the second best duck I ever had (Shout out to Bimbi!) The portion was tiny but for the little bit of food it was very good. Adam enjoyed his dinner as well. Dessert time was the whole reason I was there in the first place. A perfect way to finish the meal and Gundel experience. That was a very good last impression. I would now have a good memory from Hungary just hours before I would board my plan to NY.

I was in Z-Town for half the year and I am going to tell you just like I tell everyone when they ask me about how I liked Hungary. It was my most enjoyable country that I have been to. I wasn't quite sure what to expect because I had never meet someone from Hungary before and never dealt with the culture. I entered Hungary just ready to be open and learn as much as I could about the culture. I did just that. I got to try some hungarian foods as well as palinka! Palinka is strong!! Maybe a little too strong for me, but I see that hungarians love it and take pride in it.  


Nagyon jó érzés bajnokként hazatérni. Az utolsó pár napom Zalaegerszegen nagyon élvezetes volt és rengeteg új dolgot csináltam. Paintballoztam, melyet egyből megszerettem és az amerikai barátaimmal is ki fogom próbálni Brooklyn-ban. Vicces volt a csapattársaim ellen a kosárlabda pályán kívül küzdeni. Úgy gondolom, mindenki jól érezte magát.

Az utolsó magyarországi napomon Dallos Ádámmal Budapestre mentünk, hogy eleget tegyünk Lengyel Zsuzsának, a Gundel étterem PR managerének meghívásának. Ellátogattunk a híres étterembe, ahol megkóstolhattam a híres palacsintát. Az étterem nagyon szépen berendezett és különleges volt. Nem tudtam, hogy a belépéshez öltöny viselete szükséges; nem is volt rajtam, mivel én a ZTE-s felsőmet viseltem büszkén. Szerencsére az étterem biztosított számomra egy megfelelő méretű öltönyt. Kíváncsi vagyok, hogy vajon van-e olyan öltönyük, ami jó lenne Dusan-ra. Ha szeretitek a szép éttermeket, akkor ez a ti tetszéseteket is elnyerné: élő zene szólt és a dekoráció is nagyon szép volt. A kiszolgálás és a tálalás fenséges volt, csakúgy, mint az ételek. Én kacsát rendeltem és nagyon ízlett. Ez volt a második legjobb kacsa, amit valaha is ettem (dicséret Bimbinek a legfinomabb kacsáért). Az adagok kicsik, de nagyon ízletesek voltak. Ádámnak szintén nagyon ízlett a vacsora. A desszert volt az a fogás, ami miatt főként az étterembe mentünk. Egy tökéletes módja volt az étkezés és a Gundel élmény lezárásának, egy nagyon jó utolsó benyomás volt. Ennek köszönhetően is igazán szép emlékekkel térek haza Magyarországról és szállok fel a new yorki gépemre.

07.jpgFél évig voltam Z-Town-ban és nektek is csak azt tudom mondani, mint bárki másnak, aki megkérdezett, hogy mit gondolok a városról és Magyarországról. Ez volt eddigi pályafutásom legélvezetesebb időszaka és országa. Mielőtt idejöttem volna, kissé bizonytalan voltam, hogy mit is várjak, mivel korábban még egy magyarral sem találkoztam és a kultúrát sem ismertem. Úgy jöttem Magyarországra, hogy teljesen nyitott voltam a kulturális impulzusokra és, hogy a lehető legtöbbet akartam megtanulni a magyar kultúráról. Így is tettem, számos magyar ételt és még a pálinkát is megkóstoltam. A pálinka mellesleg nagyon erős! Talán egy kicsit túl erős is nekem, de úgy vettem észre, hogy ti magyarok szeretitek és büszkék vagytok rá.


As a basketball player it was more or the same mystery for I had no clue what to expect from a basketball point of view. I think I was very fortunate because the coach I played for was very good. I learned a lot from him. At this point in my professional career I've seen a lot and coaches expect that from me. Coach Peter expected that you knew a lot but he also wanted to make sure you did so he would teach and point things out to you. On more than one occasion the thing he pointed out was something that I picked up on and will remember because it was the right way to play basketball. some things were little and some things were big but all in all I learned from coach a lot this year. I still went through my ups and downs this year. This is the first time in my career that I have not been a starter playing 35+ mins a game. It was a hugh adjustment for me. Something that when I look back on makes me happy I could handle it successfully. I had to learn how I could come of the bench and help the team. I had to learn how to force the issue. As a bench player I felt like I no longer had the luxury of letting the game come to me and I had to raise my aggression. I had to get use to not being able to shoot whenever I wanted to and that I wasn't the go to player. All these things were hard for 05.jpgme to deal with personally but the main thing I dealt with was making sure I didn't change or become a problem to my teammates because of my new found role on this team. I didn't want to effect anyone else's success or anyone else's comfort on the court. I felt the best way to fit in is to not make my own way but by catering to the players that had been on the team since the beginning of the season. This was a problem for me, I became out of rhythm my self and my shooting was effected by it. It cause my to shoot the worst percentage from the 3 in my career, 31% that also effected what I think the best part of my game which is going to the basket. I now felt one dimensional. So personally I was going threw all these things in my head. The one thing that could keep my spirits up is if my teammates were able to still do good. as long as they were able to excel then I was happy enough. If my teammates were down, because of injury, fouls or just playing bad then I felt it was my responsibility to go in the game and take all the burden and impact the game in whatever ways needed to win. I am 100% a team player and all I want to do is win. I love to compete! 

Kosárlabdázóként többé-kevésbé ugyanaz volt a helyzet: nem tudtam, hogy a kosárlabda szempontjából mit is várhatok ettől a helytől. Úgy gondolom, nagyon szerencsésnek mondhatom magam, hogy egy olyan jó edző keze alatt játszhattam, akitől sokat tanulhattam. Eddigi karrierem során rengeteg tapasztalattal gazdagodtam és az edzők el is várják 12.jpgtőlem, hogy folyamatosan tanuljak. „Coach Peter” is tisztában volt ezzel, és a szezon során többször is rámutatott, hogy milyen új dolgot tanultam meg, ezzel is javítva a játékomat. Ezek között voltak kisebb, de nagyobb ismeretek is, melyekre mindig emlékezni fogok és ezek alapján is elmondhatom, hogy rengeteget tanultam az edzőtől. A szezon során voltak hullámvölgyeim. Karrierem során először fordult elő, hogy nem egy több mint 35 perces kezdőjátékosként számítottak rám. Ez egy olyan kihívás volt számomra, amihez alkalmazkodnom kellett és amire visszatekintve büszke lehetek, hiszen úgy gondolom sikeresen tudtam kezelni a helyzetet. Meg kellett tanulnom, hogy a kispadról beszállva hogyan segíthetek a csapatomnak. Padról beszálló játékosként nem volt rá többé lehetőségem, hogy hagyjam, hogy a meccs lendületét fokozatosan átvegyem, hanem növelni kellett a játékomban a keménységet. Hozzá kellett szoknom, hogy nem dobhattam rá a labdát akkor, amikor csak akartam és nem voltam olyan kulcsjátékos, akinek a kiélezett szituációkban bármikor oda lehet adni a labdát. Ezekhez nehéz volt számomra alkalmazkodni, de egy másik dolog, amire oda kellett figyelnem, hogy ne rontsak a csapaton belüli összhangon, illetve, hogy a személyem, valamint a csapaton belül betöltött új szerepem ne jelentsen problémát a többieknek. Nem akartam, hogy bárki számára teher legyek a pályán. Úgy gondoltam, hogy ennek a legjobb módja az, ha a saját érdekeimre való fókuszálás helyett, azoknak a játékosoknak a kiszolgálásával foglalkozom, akik már az szezon kezdete óta is a csapatban voltak. Ez problémát jelentett számomra, nem találtam a saját játékom ritmusát és ez a dobójátékomra is kihatással volt. Ez okozta azt, hogy karrierem eddigi legrosszabb, 31%-os hárompontos-mutatójával zártam a szezont, és ez ugyancsak hatással volt a legnagyobb erényemre, a betörésekre. Személy szerint tehát ezek a dolgok jártak a fejemben szezon közben. Az tartotta bennem a lelket, hogy ha a csapattársaim képesek jól teljesíteni, akkor azzal boldoggá tesznek; de ha úgy láttam, hogy sérülés, faultproblémák, vagy rossz forma hátráltatja őket, akkor úgy gondoltam, hogy az én feladatom az, hogy előlépjek, és jó játékkal segítsem győzelemhez a csapatomat. Teljes mértékben csapatjátékos vagyok és minden, amire vágyom az a győzelem. Imádok versenyezni és imádom a kihívásokat!


11.jpgNow I am home and settling down after my first week. The first 7 days have been very busy for me. Trying to see all my family members. My family is also bigger now that I added my wife already big family. I still haven't seen everyone yet but I will finish that up in the next couple days. I have been having a good time seeing everyone. I took my wife to her first Yankee game and she loved it. Derek Jeter started the game with a lead off home run. Perfect way to start the game. Then Jorge Posada hits a grand slam!! Later in the game Jeter hit another home run. It was amazing! We had so much fun and I enjoyed the game so much! The Yankees won so everything worked out perfectly. This was on Saturday and was our last day in NY :( we just got to Florida and it is hot down here. Hot doesn't even really begin to explain. The humidity is crazy and its 93 degrees outside. Today starts my workouts and training. After I finish this blog I am going to the gym. Workout with a  trainer and then eat and rest before heading back to the gym to do cardio and shooting. The hard work starts now. I'm going to picture Gazsi when we would do our TRX training.


09.jpgHazaértem és most az első hetemet töltöm itthon. Az első hét nap meglehetősen zsúfolt volt számomra, megpróbáltam az összes családtagomat meglátogatni. Most, hogy a feleségem amúgy sem kicsi családjával bővült a família, ez nem lesz könnyű dolog. Még nem sikerült mindenkihez elmenni, de a következő pár napban erre is sor kerül, amúgy is jó érzéssel tölt el, hogy láthatom a rokonokat. Szombaton elvittem a feleségemet az első Yankees baseball meccsére és nagyon tetszett neki. Derek Jeter egy hazafutással kezdte a mccset, aztán Jorge Posada ütött egy grand slam-et. Később, a meccs folyamán Jeter egy újabb home run-t ütött. Hihetetlen volt! Jól éreztük magunkat és nagyon tetszett a meccs. A Yankees nyert, szóval minden tökéletesen alakult. A szombati volt az utolsó New York-ban eltöltött napunk. Nemrég érkeztünk meg Floridába, ahol nagyon meleg van: eszméletlen páratartalom, a kinti hőmérséklet pedig 34 °C. Ma kezdem meg az erőnléti edzéseket és az egyéni képzést. Miután megírtam ezt a blog bejegyzést lemegyek a konditerembe. Kondícionáló edzések egy személyi trénerrel, majd ebéd és egy pihenőt követően vissza a terembe a cardio- és dobóedzésre – ez a terv. A kemény munka most kezdődik. Majd készítek egy képet Gazsinak, amikor a TRX tréninget csináljuk.


Well it'13.jpgs time for shout outs, now because of the language barrier most of these names will be miss spelled and some I will not even try so I will just describe. I want to thank Benny and Poppa for being great fans and for making me feel welcomed to ZTE. To Sara and Klaudia and Maria(Marcsi) for the conversations walking home after games and the prosza. To Aniko, thank you for helping me get my hip back in shape and of course thank you for the pancakes! To Ducky and his wife for everything he did all throughout the season for all us players and to his daughter thank you for the picture :) Melinda and her family, Thank you for first giving me prosza making me realize I liked it and for the wonderful lunch. To my two favorite ladies born in the USA These two sister really are great ZTE fans. To there son who is a good man as well and helped set up a great lunch for us as well. He has the Crespo for President sign. To my favorite fan who signed my arm and always gave me high five before the game. To the lil girls who always want hugs who's birthday party we went too. Nikki and Rem for the prosza but Nikki also for having snacks on the bus. To the family from England that call me chewing Chad. Lilluska, for the langos, cough medicine and conversations you are the best. Marci for bringing her to Z-town. Susan with all your ideas and pictures. To all the fans who gave me a bottle of wine and palinka. To the little kid who made a picture for me that I now have on my mirror. Forward ZTE!! To Dora for filling me in on everything that's going on around Z-Town. To all the fans especially the ones who helped me or showed me love. I really appreciate you all. To my teammates who all deserve a shout out in there own individual way but I will stick with just saying thak you to the translators Manu and Bimbi haha Thanks for helping all season. Coaches for the hard work and focus they spent on the team. Mr. Peti I respect you a lot and thank you for helping to keep my body fresh with the sports massages. To management, Csiszta, Boci and especially Sziszi (The Base Man)for setting everything up and handling any problems I had. Lastly I want and need to thank a person who does a lot of things behind the scenes and deserves a ton of credit. Adam Dallos. Thank you for everything you have done all year from the first day I got to Z-town and taking me to dinner and getting me acquainted to the last day taking me to the airport and sending me off. You are valued and appreciated. I hope to see all of you again. God Bless you all and thank you.
Chad Timberlake


08.jpgItt az ideje a köszönetnyilvánításoknak, remélem nem hagyok ki senkit sem. Szeretném megköszönni Bennynek és Papának, hogy nagyszerű szurkolók voltak és örömmel fogadtak a városban, a klubnál. Köszönöm Sárának, Klaudiának és Marcsinak a meccsek utáni beszélgetéseket és a prószát. Anikónak, aki segített, hogy rendbe jöjjön a csípőm és persze köszönet finom palacsintákért! Dokinak és feleségének az egész szezonban értünk, játékosokért tett erőfeszítéseikért és a lányának a csodálatos képért. Melindának és családjának, hogy itt tartózkodásom alatt először készítettek nekem prószát és persze a nagyszerű vacsorát. A két kedvenc, Amerikában született szurkoló hölgyemnek. Ezek a lányok igazi, vérbeli ZTE drukkerek. Köszönöm a fiuknak, aki szintén nagyszerű ember és segített az ebéd elkészítésében. Övé a „Crespo for Preside14.jpgnt” transzparens is. A kedvenc szurkolómnak, aki aláírta a karomat és akivel mindig pacsiztam a meccsek előtt. Köszönöm továbbá a kislányoknak, akik meghívtak a szülinapi bulijukra. Nikinek és Reninek a prószáért, Nikinek külön köszönöm a buszútakra készített harapnivalókat. Köszönet az angol családnak, akik „rágózó Chad”-nek (chewing Chad) szólítottak. Lilluskának a lángosért, a köhögés elleni gyógyszerért és a beszélgetésekért – te vagy a legjobb! Marcinak, hogy elhozta őt Z-town-ba. Zsuzsának valamennyi ötletéért és a csodás képekért. Azoknak a szurkolóknak, akik egy üveg bort, vagy pálinkát adtak nekem. A kissrácnak, aki egy képet adott nekem, ami most már a tükrömön van rajt. Hajrá Zete! Köszönöm Dórának, hogy megmutatta a várost. Köszönöm azoknak a szurkolóknak, akik valamilyen módon segítettek nekem, vagy szeretetük bármilyen jelét mutatták felém. Nagyon jól esett, köszönöm! Köszönöm továbbá a csapattársaimnak, akik egyenként is megérdemelnének egy köszönetnyilvánítást. Külön köszönöm a tolmácsoknak Manunak és Bimbinek az egész szezon alatt nyújtott segítségért. Köszönöm az edzőknek a kemény munkát. „Peti Úr” (Polster Péter – a szerk.) nagyon tisztellek és köszönöm, hogy segítettél fitten tartani a sport masszázsokkal. Köszönöm a menedzsmentnek: Csisztának, Bocinak és különösek Sziszinek, az „alapembernek”, hogy segítettek az ügyeim intézésében és a problémáim megoldásában. Végül szeretném megköszönni a segítséget egy olyan embernek, aki a háttérben rengeteg mu10.jpgnkát végez és akinek nagyon sokat köszönhetünk: Dallos Ádám. Nagyszerű ember vagy, köszönöm neked az egész szezon alatt nyújtott segítségedet: a Z-town-ba érkezésem napjától, a vacsorán át, az utolsó napig, amikor elvittél a repülőtérre.

Remélem, látjuk majd még egymást. Isten áldjon benneteket és köszönöm nektek!

Chad Timberlake


---


A blogot Dancs Tamás fordította magyarra, hálás köszönet neki!
A paintball pályán készült képeket Trepák Zsuzsanna, a Yankees és a Madison Square Gardenben készült fotókat Chad Timberlake készítette 2010. júniusában.

Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám

15.jpg

Megosztás