Csapatunk egyik hűséges és lelkes szurkolója, Farkas László ismét tollat ragadott, hogy elmondja véleményét együttesünk eddigi szerepléséről. Az alábbiakban az ő írását és véleményét közöljük.
„Szerethető csapatunk van”
Négy idényt kell visszaugranunk az időben ahhoz, hogy az idei évhez hasonló remek rajtot könyvelhessünk el csapatunk bajnoki szereplésében. A 2018/19-es szezonban hat forduló után szintén 4 győzelemmel állt a gárda, akkor az alapszakasz végén a 9. helyen zártunk. Az azt követő éveket viszont jobb gyorsan elfelejteni, remélhetőleg a mostani idénnyel egy új korszak kezdődött a Zalakerámia ZTE KK életében.
A már megszokott módon most is gyakorlatilag egy teljesen kicserélődött gárdával vágtunk neki az új szezonnak. Óriási különbség viszont, hogy az idén a megújult szakmai stábnak a lehetőségeink függvényében, egy jó csapatot sikerült összeraknia. Megtalálták az egyensúlyt a légiósválasztásnál, megfelelőnek tűnik a három amerikai, két délszláv játékos aránya.
Nyilván hat mérkőzésből messzemenő következtetést még nem lehet levonni sem a játékosokról, sem a játékrendszerünkről. Ennek ellenére nagyon sok pozitív dolog van, ami nagyon biztató a jövőre nézve.
A játékunk fazonját egyértelműen a két amerikai hátvédünk szabja.
Trice inkább egyéni megoldásokból dolgozik, remekül egy-egyezik, jó a pick and rollja, jók a betörései, magabiztosan dobja a középtávoliakat. Gyaníthatóan a triplamutatója is javulni fog a későbbiekben és a védőmunkájával sincsen probléma.
O'Reilly ízig-vérig combo guard játékos. Mind 1-es, mind 2-es poszton jól érzi magát, jól mozgatja a csapatot. Atletikusságának és gyorsaságának köszönhetően képes megverni a magasabb ellenfeleket is és a védekezésben is kiveszi a részét.
Kicsit ellentmondásnak tűnik, de mindketten közelebb állnak a 2-es poszthoz, egyikük sem tűnik vérbeli irányítónak, ettől függetlenül remekül megoldják a feladatukat.
Rakicevic nagy meglepetés, pozitív értelemben. Univerzális, sokoldalú, minden játékelemben kimagasló, valódi csapatember. Kitűnően lát a pályán, mindig azt csinálja, amire a csapatnak szüksége van. A két délszláv játékosunk egyre jobban összecsiszolódik, vannak olyan periódusai a mérkőzéseknek, amikor ők adják a ritmust a játékunknak.
Smith négyes jellemű, ötös magasságú center. Sokkal több van benne, mint amit eddig mutatott. Jó keze van, nagyon sok tartalék van benne, meggyőződésem, hogy sokat tud még segíteni a csapatnak a játékával.
Ostojic jó képességű, hasznos magasember. Kemény munkát végez a palánkok alatt, jó védő, szedi a lepattanókat. Ha labdát kap, jó százalékkal használja ki a helyzeteit, tudja a figurákat és jól adja az elzárásokat is.
Keller Iván érkezésével határozottan erősödött a magyar magunk. Magasan a várakozások felett teljesít mind támadásban, mind védekezésben. Kritikus szituációkban is el meri vállalni a dobást. Ha együtt vannak a pályán Németh Ákossal, mindketten remek védőmunkát végeznek, nincs üresen hagyott lyuk a csapat védekezésében.
Kellemes meglepetés Polster Attila játéka, támadásban jó százalékkal értékesíti a dobóhelyzeteit, viszont védekezésben még sokat tud fejlődni.
Krasovec mester modern, az európai trendeknek megfelelő, de kontrollált játékot játszat a csapattal. Alapvetően a stabilitásra, biztonságra építi a játékunkat, felesleges rizikóvállalások nélkül. Ha a játék úgy kívánja, képesek vagyunk ritmust váltani a támadásokban, de a védekezésben sem okoz problémát, ha emberfogásról hirtelen zónázásra kell átállni.
Minden játékosunk odateszi magát a meccseken, a küzdésre és az akaratra nem lehet panasz.
Jó ránézni a tabellára, hogy hat forduló után a 4. helyen állunk. Az idei versenykiírásból adódóan nagyon felértékelődött az alapszakasz szerepe, lévén, hogy a középszakaszt eltörölték. Minden meccs borzasztóan fontos, mert akitől kikapsz hazai pályán és idegenben is, az nagy valószínű-séggel előtted fog végezni, javításra pedig szinte nincs lehetőség. A 26. forduló után az első 8 csapat a rájátszásban folytatja, a 9-14. helyezetteknek viszont csak a play-out marad. Itt is változott a lebonyolítás, az új rendszerben akár az alapszakasz 9. helyezettje is kieshet. Már csak ebből adódóan is jó lenne az első 8-ban végezni.
A szurkoló persze telhetetlen, a Körmend elleni vereség azért fájó egy kicsit. Ha az utolsó két percben egy kicsit jobban koncentrálunk, mi hagyhattuk volna el győztesen a parkettet.
A Sopron elleni hazai bajnokin öröm volt végig nézni a lelátón, az emberek lassan kezdenek visszatérni a csarnokba és a hangulatra sem lehetett panasz.
Értékmérő mérkőzések következnek a válogatott szünet után. A soron következő öt meccsünkből négyet idegenben játszunk, köztük a Szolnok, Falco, Paks trióval.
Az elmúlt idények után az idén végre egy jól összerakott és szerethető csapat formálódik. Úgy tűnik, hogy a kémia is rendben van, abszolút bizakodóan lehet előre tekinteni.
Legyünk minél többen a csapat mérkőzésein, hajrá ZTE!
Farkas László”
2022. november 10. Zalakerámia ZTE KK
Megosztás
