Milyen érzés volt látni a pénztárgépszalag-esőt a bejelentést követő első hazai mérkőzésen, a Kecskemét ellen?
Óriási szeretetről biztosított Benneteket a közönség a találkozó előtt és alatt is. Csodálatos volt az a hangulat, s nem tehettünk mást, mint mindent bele alapon nekik ugrunk az elején. Úgy gondoltuk, inkább menjünk nekik az elején és kezdjünk így, mint hogy óvatosabban induljunk és hátrányt kelljen ledolgoznunk folyamatosan. Sajnálom, hogy a végén nem sikerült a győzelem, megérdemeltük volna.
Amikor a Kecskemét meccs előtt a félpályánál összegyűltetek Kámi körül, mi hangzott el?
Azt mondta, nagyon büszke arra, hogy ennek a kezdőötösnek a tagja lehet, ahol mindenki egerszegi és sajátnevelésű játékos; s ez az egyik legnagyobb pillanat a pályafutásában. Nagyon megható volt mindez.
Utoljára még Bodrogi Csaba és Simon Balázs idején volt kezdőként magyar irányítója a csapatnak, amikor a felsőházban szerepelt. Milyen érzés így egyes poszton játszani egy színmagyar csapatban?
Büszke vagyok azokra, akik maradtak és küzdenek a kék-fehér színekért, bár természetesen ha mostani keretünkkel kezdjük a bajnokságot, nem ott lennénk a táblázaton, ahol jelenleg állunk… Persze még a sereghajtónak is vannak légiósai, de aki látta a Kecskemét elleni hazai meccset, nyilvánvaló számára, hogy van létjogosultsága ennek a csapatnak Zalaegerszegen. Remélem az önkormányzat és a városvezetés is így látja majd, mert az Ő kezükben van a sorsunk, hiszen ők a fő tulajdonosok. Örülünk az újonnan érkezett szponzoroknak, reméljük minél többen csatlakoznak hozzájuk.
A mezszám története
Honnan jött a 14-es szám? A ZTE-legendáriumban legjobb irányítónak választott Bodrogi Csaba iránti tisztelet is motivált abban, amikor ezt választottad?
Nagyon tisztelem Őt, de nem ezzel magyarázható. Apukám és édespám testvére – aki a moszkvai olimpián 4. helyezést ért el - is kosárlabdázott, az mezszámuk volt a 14-es. Még kiskoromban választottam ezt a számot, általános iskola ötödikben. Bíztam abban, hogy egyszer még ebben a csapatban is viselhetem. Hatéves koromban láttam először játszani őt és a szintén legendának számító Polster Petit és Bencze Tomit és nagyon megtetszett a hangulat. Akkor jegyeztem meg a Zalaegerszeg nevét, bár még Sopronban éltünk. Amikor ideköltöztünk és személyesen is láttam őket, óriási élményt jelentett a velük való találkozás.
Amikor kosarazni kezdtem a ZTE-ben, nagyon jó közegbe kerültem és együtt jártam meg a korosztályos csapatokat Baki Gergővel és Stárics Kornéllal, s nagyon megszerettem a társaságot. De azt, hogy profi szinten is csinálnám, még középiskola másodikban sem gondoltam komolyan.
A tanulmányok
Hol végezted tanulmányaidat?
Mivel apukám edző volt, sok helyen megfordultunk az országban, 9 éves koromban költöztünk Zalaegerszegre. Heti nyolc tesiórám volt a Landorhegyiben, jól megalapozták a kondinkat. Panácz Tóni Bácsi választott be a diákolimpiai csapatba – miután megnézte, hogy dobom a ziccert -, majd Kovács László kezei alá kerültem. Az Ady-ban végeztem a középiskolát, Ambrus Tanár Úr vett szárnyai alá, akinek hálás vagyok, hiszen sokszor megmentett a többi tanártól; megvédve a sportolókat. Jelentkeztem tesitanárnak Pécsre, de időközben meggondoltam magam. Földrajz szakra váltottam levelezőn, de az sem vált be, így nem lettem tanár. 2 évig dolgoztam a teskándi önkormányzat pénzügyi osztályán, s lehet, hogy az lesz majd az én világom, ha már nem sportolok.
Első számú irányítóként – a csapat fazonszobrásza
Most viszont úgy tűnik, megtaláltad az utad a kosárlabdában. Nagy lehetőséget adott a sors Zo Williams kényszerű távozásával.
Kiugrási lehetőség, de ugyanakkor nehéz szituáció, ám igyekszem a legtöbbet kihozni belőle. Sok játékpercet kapok, de nagy felelősség is van a vállamon.
Mennyit tudtál tanulni Zo-tól? Rendkívül atlétikus, ugyanakkor kiemelkedően intelligens irányító volt, nagy nyereség a ZTE-nek.
Olyan dolgokat művelt a pályán, amik szinte lehetetlenek. Iszonyú jól látott a pályán, a súlypontemelkedése pedig egészen elképesztő volt. Sok mindent el lehetett lesni tőle. Felugorva olyan egész pályán átívelő passzokat adott, ami elképesztő. Sokat jelentett, hogy ellene edzhettem nap mint nap, én őt tartottam a legjobb Magyarországon pattogtató irányítónak; szerintem Obie Trotternél is jobb játékos. Csapatemberként is sokat jelentett nekünk.
Második számú irányítónak hoztak mögé. Azonnal igent mondtál a megkeresésre?
Úgy éreztem, hogy gyávaság lenne nemet mondani, amikor Völgyi Peti megkeresett; illetve elgondolkoztam azon, ha nemet mondok, minden bizonnyal megragadtam volna a B-csoportban hosszabb időre. Mivel nem volt Kanizsán előrelépési lehetőség, nem volt értelme maradnom. Szerettem Kanizsán játszani, de kezdett állóvíz lenni, így váltanom kellett.
Az edzők és az új szerepek
Mi a véleményed az edzőpárosról?
Peti nagyon jól eltalálja az egyensúlyt, jó a viszonya játékosokkal, ugyanakkor tekintélye is van. Szigorú ember, persze nem úgy mint Nikola Lazics…Jók a poénjai, rafkós edző, ért a kosárlabdához. Putesz pedig egy nagyon jó szemű, tapasztalt rutinos róka; akinek nagy a respektje a bírók felé. Nem sokat szól, de ha megnyilvánul, mindig jókat mond. Próbálok felnőni az elvárásaikhoz, hiszen nagyon sokat foglalkoznak velem. Fejben már fejlődtem, a megvalósítást próbálom javítani.
Mennyire volt szokatlan az irányító poszt?
Nem tipikusan azt játszottam Kanizsán, de ezt meg sem mertem mondani Petinek… Kettest játszottam leggyakrabban. Most viszont Gáspi és Délity Bence is besegítenek, hiszen semmiképp nem tudnék negyven percet végigjátszani. Úgy érzem és Gazsi is azt mondja, bőven megvan az erőnlétem, de kell a meccsrutin, ami csak a játékkal jön majd meg. Persze ha tudok egy-két percet pihenni, mindjárt visszatér az erőm.
A kényszerűség miatt sokan játszanak számukra idegen posztokon.
Talán emiatt a legrosszabb, hogy kevesebben vagyunk, hiszen ha akár csak egy ember is kiesik, méginkább csökkennek az esélyeink. A Kecskemét ellen Tóth Geri és Kinter Gyuri nem játszhatott, az Alba ellen pedig Gáspi. Minden egyes felnőtt játékosunk hiánya nagy érvágás. Káminak például centert is kellett játszania a Kecskemét ellen, most pedig irányított is időnként. Nagyon nehéz ez a helyzet, de összefogással meg kell mutatnunk, hogy tudunk egymásért küzdeni.
Kálmán Laci és Simon Balázs – egykori csapattársad - ellen kellett helyt állnod.
Kálmán Laci az egyik legdörzsöltebb irányító kis hazánkban, Bencze Tomi pedig nagyon összerakta a Falco-t. Mi magunkra figyeltünk, mert nincs most rajtunk teher. Szoros meccset játszottunk, nagyon bánt, hogy nem sikerült a győzelem Szombathelyen, magamat is okolom miatta. Szerencsénk sem volt, hiszen amit tavaly adott a sors, most kamatosan veszi vissza. Valahogy meg kell nyernünk még egy meccset, erre pedig talán a Körmend ellen lesz esélyünk, bár pokoli nehéz lesz.
A Körmend-meccsről és a felelősségről
Az örökrangadó mindig annak számít, akárki is játsszon a csapatban.
Óriási bravúr lenne, még úgy is, hogy a Körmendből elment Moore. Az biztos, hogy maximumot kell nyújtania mindenkinek, össze kell kapnunk magunkat, mert a szombati produkció igencsak kevés lesz. Csak igazi csapatjátékkal van esélyünk; kell, hogy mindenki átérezze, mekkora a tét. Ugyanakkor nem nyomhat össze bennünket a teher, hiszen tragédia akkor sem történik, ha nem tudunk győzni. Viszont a becsületünkért a végsőkig küzdeni fogunk.
Ha egy évvel ezelőtt azt mondja valaki, hogy pótolhatatlan vagy a ZTE-ben, mit szóltál volna?
Hát, biztosan kinevettem volna. Nagyot változott a világ azzal is, hogy ideszerződtem, hát még most, hogy így alakult a helyzet. Ugyanakkor próbálok nem gondolni erre, ugyanúgy csinálom a dolgom, mint eddig. Ez jellemző Gáspira és Baki Gergőre is, akik most jobban előtérbe kerültek.
Mit szólt a családod és a barátaid a nagy feladathoz?
Nagyon büszkék rám, ami nagyon jólesik. Örülnek és szurkolnak nekem, sokan kijárnak a meccseimre, bár a szüleim nem mindig. Anyukám félt, Apukám pedig harmincvalahány év után már kicsit ráunt a kosárlabdára, de néha még kijön. Most maximálisan a kosárlabdára koncentrálok, minden más háttérbe kerül.
Folyt. köv…
Bálizs Zsuzsa
Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
