- Kezdjük az elején. Hol kezdődött az egész, mikor lettél igazán kosárlabdával „fertőzött”?
- Tanulmányaimat 1997-ben kezdtem meg az Eötvös József Általános Iskolában,ahol először fociztam. Hanzséros Alajos igazgató úr fedezett fel és 2001-ben kezdtem el nála kosarazni. A családomban korábban senki nem kosarazott, a főmotivációm igazából az volt, hogy nagyon sokat néztem a TV-ben az NBA meccseketés nagyon megtetszett ez a sport!
- Kikre emlékszel vissza az elsőközvetítésekből?
- Gyermekkoromban Michael Jordan játéka tetszett a legjobban, mindenki olyan játékos akart lenni, mint ő. Én még mindig Jordan-t tartom a világ legjobb kosarasának. Most is figyelemmel követem egyébként az NBA történéseit - mindkét mai kedvencem irányító: Steve Nash a Phoenix-ből és Chris Paul a New Orleans-ból. Aztán a közvetítések hatására már 6-7éves koromban elkezdtem járni a ZTE meccseire, de még arra is emlékszem, hogy láttam kék-fehérben játszani Nikola Lazicsot is.
- Mikor dőlt el az, hogy Te egészen komolyan gondolod a kosárlabdát, s akár ebből is akarsz majd a későbbiekben megélni?
- 4 éve játszom az U20-as csapatban, 15 éves koromban egy utánpótlás tornán figyelt fel rám Kis Attila és Hersics László. Innentől számíthatom azt is, hogy élsportoló szeretnék lenni. Úgy érzem ez az életem,ezt szeretném még nagyon sokáig csinálni!
- A ZTE több korosztályos csapatában is játszottál. Kik voltak az edzőid és kitől mit sikerült elsajátítanod?
- Minden eddigi utánpótlás edzőmtől nagyon sokat tanultam, de akinek a legtöbbet köszönhetek, az Hanzséros Alajos. Tőle nem csak a sport területén tanultam sokat. Azon kívül, hogy elindított a pályán és megszeretette velem a kosárlabdát, emberileg is sokra tartom. Hersics Lászlónak,Halász Istvánnak a meg nem alkuvást, az utolsó percig tartó küzdést, Bödör Ferencnek, Kis Attilának az egyéni képzéseket a technikai elemek csiszolását köszönhetem.
- Ha már a példaképeket és a tanulási folyamatot említetted, térjünk ki arra is, hogy az elmúlt években – a legutóbbiban különösen – sokszor készülhettél a felnőtt csapattal. Mennyire vált ez hasznodra?
- Teljes mértékben, hisz ezáltal a fejlődésem egyenletes volt: az utánpótlásedzőimtől megkaptam az alapokat, Lazics, Völgyi Péter és Putesz a technikai és taktikai elemek elsajátításában segítettek sokat. Többször is az NB-I-es csapattal edzettem, több játékos nevét is felsorolnám, akiktől sokat tanultam mind a kosárlabdában, mind pedig magánéletben. Az utolsó szezonban:Kámán Tamás, Trepák Zoltán, Gáspár Dávid, Louis Hinnant és Calvin Watson. Előtte:Rashad Bell, Vladimir Miskovics, Reggie Bassette.
- Mit tartasz az eddigi legnagyobb sikerednek?
- Az U20-as bajnokságban azt tartom a legnagyobb sikernek, amikor a 2006-2007-es szezonban alapszakasz győztesek lettünk és a következő2008-2009-es szezonban - azaz legutóbb - második helyezést értünk el. De hogy egyéni eredményt is mondjak, akkor a legnagyobb sikerem az volt, amikor 2007-ben Nyíregyházán az országos junior döntőn csapatomnak a legjobb játékosa lettem. Több mutatóban (labdaszerzés, gólpassz és lepattanó) a torna legjobb 10 játékosa közé kerültem.
- Gondolom az U20-as bajnokság idei egerszegi négyes döntője a ZTE-s éveid „arany oldalaira” kerül az elvesztett finálé ellenére is…
- Nagyon színvonalas torna volt, hatalmas munkát végeztünk annak érdekében,hogy a döntőig eljussunk. Örömmel emlékszem vissza a döntőre, felejthetetlenélmény volt a legjobbak ellen játszani. Az első mérkőzésen szoros meccset játszottunk a debreceni csapattal, de nagy csatában meg tudtuk verni őket,annak ellenére, hogy elveszítettük egyik legjobb játékosunkat Tóth Olivért,illetve Tóth Ádám is megsérült. A döntőben nagyon nagy feladat hárult rám Olivér kiválása miatt. Próbáltam minél jobban megoldani a feladatomat, amelyet szerintem sikerült megoldanom, de sajnos egyik kulcsjátékosunk hiánya, valamint centerünk sérülése miatt nem tudtunk bajnokságot nyerni.
- Ilyen sikeres szezon az én pályafutásom alatt még nem volt, hogy mind a ZTE felnőtt és utánpótlás csapata is az első háromban végzett. Szerintem elégedett lehet mindkét csapat. Kulcsjátékos minden csapatban van, de én úgyérzem, hogy mind a felnőtt és mind az utánpótlás csapatunkban mindenki kulcsjátékos volt, még aki kevesebb szerephez is jutott. Nem szeretnék kiemelni senkit, mert az eredmény egy egész éves munka és a csapatmunka gyümölcse.
-
Távozol Zalaegerszegről, a nevelőegyesületedtől. Miért?- Volt Székesfehérvárról megkeresésem. Jó ajánlatot kaptam, a távozás mellett döntő szerepet játszott az önállósodás lehetősége, és a továbbtanulás. A Kodolányiba fogok iskolába járni, webprogramozó szakon. Hasonló képzés máshol nincs. Székesfehérváron szintén magas szintű utánpótlás nevelés folyik, úgyérzem további fejlődésemmel kapcsolatban garanciát jelent a klubváltás.
- Mik a céljaid Székesfehérváron?
- Az Albacomp utánpótlás keretében biztos a helyem, a felnőtt kerettel kapcsolatban vannak információim, azonban azok jelenleg még nem publikusak.Megpróbálom a sportot a tanulással összhangba hozni. Rövidtávú célom a sport területén az NB-I-ben történő debütálás, magánéleti célom az iskolában történőmegfelelés, illetve egy nyelvvizsga.
- Hogy érzed, mi számít kosárlabdában erősségednek, s mi az, amiben fejlődnöd kell még, ha a játék fizikai, mentális,taktikai aspektusait nézzük?
- A játék területén előnyöm, hogy dinamikus és ruganyos vagyok, nagy az indulósebességem, soha sem adom fel a meccset, szeretek edzeni, edzőim szerintátlag feletti a védekezésem és az egy-egy elleni játékom. Fejlődnöm kell mindenben, de különösen a dobásbiztonságban és a taktikai elemek megvalósításában. Fizikailag szintén javulnom kell. Mentálisan úgy érzem rendben vagyok, családi hátterem biztosítja a meccsekre történő nyugodt felkészülést.
- Völgyi Péter azt mondta, hogy reméli párév múlva kész kosárlabdázóként térhetsz vissza Egerszegre. Látsz Te erre esélyt?
- Természetesen, nagyon szeretnék még ZTE mezben pályára futni!
- Úgy legyen, várunk vissza! Addig is sok sikert mind a pályán, mind azon túl. Köszönöm a beszélgetést!
Megosztás
