- Talán Apu egyik meccse, egy 80-as évek végi Csepel-Oroszlány bajnoki döntő volt az első kosárélményem, amit videón láthattam kisgyermek koromban. – kezdi a nosztalgiázást Ádám, utalva az édesapára, Kovács Zoltánra, aki a Csepel kitűnősége volt, és -szakértők szerint- akinek játéka, mozgáskoordinációja bizony nagyon hasonlított a 19 éves titánéra. – Aztán én is Csepelen kezdtem el kosarazni, ám mivel a korosztályomban nem volt csapat, így már a MAFC-nál játszottam versenyszerűen is, egészen a junior korszakig. Újból Csepel jött, ahol már lehetőségem volt B-csoportban is kosarazni.
- Mekkora volt a váltás utánpótlás csapatok után B-csoportban kipróbálni magadat?
- Felnőtt mezőnyben, fizikálisan erősebb játékosok ellen játszani nagy különbséget jelent. De szerencsére sikerült a helytállás, egész jól ment a játék (a 2010/10-es idényben a Keleti csoport 2. legjobb dobója lett 21,7 ponttal - a szerk.). Sokat segített az, hogy edzőim (többek között Garai Péter, Szabó Róbert, Dinnyés Attila, Radovics József) mellett édesapámmal rengeteget tréningeztünk egyénileg a nyarakon, ennek is köszönhetően nagyban javult a dobáskészségem.
- Az elmúlt nyarak alkalmával azonban már Magyarország utánpótlás csapataiban való szereplés tette ki –gondolom- a szünet nagy részét. Miként ítéled a címeres mezben való szerepléseket?
- Először 2009-ben Radovics Józsefnél játszottam az U16-os csapatban, majd tavaly az U18-as válogatottban Nagy Ágoston irányítása alatt. Akkor nagyon közel volt a bravúr, a 4 közé jutás, ám kikaptunk Dániától. Az évben már hívott Kis Attila, hogy szívesen megnéznének egy korosztállyal feljebb is, így idén már az U20-as csapattal játszhattam. Itt is nüánszokon múlott a felsőházba jutás (összesítésben 1 ponttal lett jobb Finnország), s végül a csalódást keltő utolsó helyen végeztünk a B divízióban. Ám hiszem, hogy mindannyian rengeteget tanultunk ezekből a nemzetközi meccsekből.
- A nemzetközi megmérettetés mellett tavaly még egy lépcsőt sikerült feljebb lépned, pályára léptél A-csoportos meccseken is. Mi döntött a Paks mellett?
- Egy jól sikerült B-csoportos év után jött a Paks ajánlata. Csak jókat hallottam Völgyi Péterről és a tolnai csapat lehetőségeiről, így nem sokat hezitáltam. Nagy volt a kontraszt, hisz napi két edzéshez és komoly taktikai felkészítéshez korábban nem voltam hozzászokva. Sokat tanultam, ám mégis a váltás mellett döntöttem most nyáron.
- Miért?
- A legutóbbi szezonban volt lehetőségem Budapesten újra a B-ben, a MAFC-nál játszanom (23,2 ponttal 7 lepattanóval a liga legeredményesebb játékosa volt – a szerk.), erre idén már a szabályok nem adnak lehetőséget. A paksi csapatban minden poszton jelenlegi, vagy volt válogatott játékosok kosaraznak. A csapatnak ugyan jót tett az edzőváltás, én azonban nem láttam biztosítottnak a növekvő játékperceket, a további fejlődésemet.
- Mi szólt a ZTE mellett?
- Hívott más gárda is, de Völgyi Péter és a csapatban lévő lehetőség miatt a Zalaegerszeget választottam. Pláne úgy, hogy a visszalépő csapatok miatt már körvonalazódni látszott, hogy az A-csoportban indulhat a ZTE.
- Mit tudtál korábban az új csapatodról?
- Igazából 2009 környékén kezdtem el követni az A-csoportos bajnokságot. Akkor, amikor a ZTE utcahosszal nyert meg mindent. Épp ők döntötték meg Apuék, illetve a Csepel győzelmi sorozatát a 22-0-val. Extra légiósok voltak és nagyon tetszett a posztomon szereplő Kámán Tamás játéka is, akivel nagy megtiszteltetés volt később Pakson együtt játszani.
- Ha már posztot említettél, hol szeretsz igazán játszani, mit tartasz erősségednek, gyengeségednek?
- Igazából 2-es és 3-as poszton játszottam eddig, de biztosan bele kell majd tanulnom a 4-esbe is. Nehéz a saját játékomat elemezni, de talán tempódobásokban és kontrabetörésekben vagyok jó, de a 2-2 elleni játékban és főleg védekezésben biztosan rengeteget kell majd még javulnom.
- Milyen volt a fogadtatás, ismertél-e korábban valakit Zalaegerszegről?
- A két edzőn (Kis Attilán és Völgyi Péteren) túl Ropit, azaz Bödör Bencét ismertem a válogatottból, ő sajnos már nincs itt. Köszönő viszonyban voltam még Kertész Danival, a többiekkel viszont személyesen még nem találkoztam korábban. De ahogy vártam, befogadó, segítőkészség közegbe kerültem. Most még Ugaros Mátéval lakunk egy ideiglenes helyen, de talán pár hét múlva meglesz az állandó lakhelyem is.
- Az állandó lakhelyed eddig Budapesten volt, mennyiben lesz új a mostani helyzet?
- Annyiban mindenképp, hogy noha tavaly már kipróbálhattam a külön élést Pakson, ám közben B-csoportos meccsekre sokat jártam „haza”. Most ilyen nem lesz, itt kell megtalálnom a számításomat. De ha jó társaság lesz – márpedig úgy néz ki az -, akkor fel fogom találni magamat.
- Mit csinálsz, ha épp nem a kosárlabdával kelsz és fekszel?
- Otthon sokat voltam a családdal és a régi barátokkal, néha együtt mentünk focizni. Foci már jó ideje nem lehet, most ezeket az embereket is ritkábban látom majd. De majd biztos filmeket nézek, moziba járok, lógok a csapattársakkal.
- Milyen évet vársz most a ZTE-nél, hogy azt mondhasd: megérte a váltás!
- Hogy milyen csapat lesz a ZTE, arról még korai lenne nyilatkozni, egészen biztos, hogy a külföldiek játékereje nagyban meghatározza majd a csapatot. Szeretném, ha kapnék játéklehetőséget, de tudom, ezért még rengeteget kell dolgozni. Munkavégzésre itt pedig van sansz, ezt Heinrich Robi illetve Völgyi Peti edzésein megtapasztaltam már. Ha az egyéni képzésekben tovább fejlődhetek, akkor már megérte Zalaegerszegre jönnöm!
Völgyi Péter véleménye Kovács Ádámról:
- Ádám korosztályának egyik legtehetségesebb játékosa, aki kivételes fizikai adottságokkal van megáldva. Elsősorban 3-as poszton használható, de nyitnia kell a 2-es és 4-es pozíció felé is. Jó kezű játékos, aki ha elkapja a fonalat, nagyon jó százalékkal be tud találni. A test-test elleni játékban és védekezésben kell rengeteget fejlődnie. Eddig speciális helyzetben volt, hisz mind utánpótlásban, mind később a B-csoportban rengeteget vállalt, sok lehetősége volt, és ennek is köszönhetően sok pontot is termelt. Nyilván ebben a csapatban teljesen más szerepköre lesz, többnyire padról fog érkezni. Ez a legutóbbi U20-as bajnokság Bulgáriában neki sem sikerült eléggé, talán ott szembesült azzal, hogy a fizikum már nem elég. Tőle azt várom, hogy rengeteg, alázatos munkával taktikailag és technikailag is fejlődni fog, és akkor az azt következő szezonban már csapatunk egyik nagy erőssége lehet!
Képek forrása: ase.hu, facebook.com, ZTE KK
Zalakerámia ZTE KK; Dallos Ádám
Megosztás
